Ismét kidobták a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet Magyar Péter rendezvényéről
Országjárásának következő állomásán szerették volna kérdezni a Tisza-vezért.
Tegnap éjfélkor megszakadt egy negyvenhét éves kapcsolat. Történelmi lépésként távozott az első tagállam a közösségből.
„Nem is akármelyik. Az Európai Unió elveszíti második legnagyobb gazdaságát, a költségvetés egyik legnagyobb befizetőjét.
Negyvenhét év ide, negyvenhét év oda, a britek a házasságban is igyekeztek megőrizni a szuverenitásukat. Boris Johnson miniszterelnök ezzel kapcsolatban jegyezte meg, sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az uniónak. Nem léptek be az euró- és a schengeni övezetbe sem. Ahogy tegnapi lapszámunkban az Egyesült Királyság budapesti nagykövete fogalmazott: „Az EU-tagság megszűnésének a lényege éppen az, hogy ne Brüsszel és Strasbourg utasításai szerint kelljen cselekednünk.” Ennek viszont ára van. Nem is kicsi.
A Bank of England szakértője úgy számolt, hogy a 2016-os népszavazás következményeként heti nyolcszázmillió fontos (ez átszámolva mintegy 320 milliárd forintot jelent) kár keletkezik. A Bloomberg Economics szerint 130 milliárd fontra (ez 52 ezer milliárd forintnak felel meg, ami több mint a magyar GDP) tehető a veszteség mértéke, ami tovább emelkedik. A font árfolyama romlott, drágultak az importtermékek, elkezdődött az elvándorlás a londoni pénzügyi központból. Visszaestek a befektetések, bankok, vagyonkezelők helyezik át székhelyüket más uniós államba, óriási tőkekivonás kíséretében. Az ingatlanpiactól kezdve az autóiparig minden ágazat érzi a negatív hatásokat. Az egyik londoni kutatóközpont azt vetíti előre, hogy a GDP értéke a kilépés után minden évben, folyamatosan 3,5 százalékkal lesz kisebb annál, mint amennyit a brit gazdaság megtermelhetne uniós tagállamként.
A kilépés körüli bizonytalanság már önmagában rengeteg kárt okozott, a fontos kérdésekre ráadásul még nem érkezett válasz. Beköszöntött az átmeneti időszak, tizenegy hónap van a többi között arra, hogy az unióval megszülessen a szabadkereskedelmi megállapodás. A britek nem titkolt célja, hogy a globális piacon erősítsék a versenyképességüket. Az Egyesült Államokkal pedig az EU béklyójától megszabadulva fűzheti szorosabbra a szövetséget. A változással az Európai Unió lényegében jelentős versenytársat is kap. A távozás miatt nemcsak az Egyesült Királyság könyvelhet el veszteségeket, hanem maga az unió is. Nagy-Britannia ráadásul nukleáris hatalom, a világ egyik legjelentősebb haderejével rendelkezik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, kiemelt szereplő a globális játszmában, így Brüsszel érdekérvényesítő képessége a gazdasági ügyek mellett a külpolitika terén is csorbul. Nem könnyű ezt mindenkinek elismerni.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.