Társból versenytárs

2020. február 01. 10:10

Tegnap éjfélkor megszakadt egy negyvenhét éves kapcsolat. Történelmi lépésként távozott az első tagállam a közösségből.

2020. február 01. 10:10
Kiss Gergely
Magyar Nemzet

„Nem is akármelyik. Az Európai Unió elveszíti második legnagyobb gazdaságát, a költségvetés egyik legnagyobb befizetőjét.

Negyvenhét év ide, negyvenhét év oda, a britek a házasságban is igyekeztek megőrizni a szuverenitásukat. Boris Johnson miniszterelnök ezzel kapcsolatban jegyezte meg, sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az uniónak. Nem léptek be az euró- és a schengeni övezetbe sem. Ahogy tegnapi lapszámunkban az Egyesült Királyság budapesti nagykövete fogalmazott: „Az EU-tagság megszűnésének a lényege éppen az, hogy ne Brüsszel és Strasbourg utasításai szerint kelljen cselekednünk.” Ennek viszont ára van. Nem is kicsi.

A Bank of England szakértője úgy számolt, hogy a 2016-os népszavazás következményeként heti nyolcszázmillió fontos (ez átszámolva mintegy 320 milliárd forintot jelent) kár keletkezik. A Bloomberg Economics szerint 130 milliárd fontra (ez 52 ezer milliárd forintnak felel meg, ami több mint a magyar GDP) tehető a veszteség mértéke, ami tovább emelkedik. A font árfolyama romlott, drágultak az importtermékek, elkezdődött az elvándorlás a londoni pénzügyi központból. Visszaestek a befektetések, bankok, vagyonkezelők helyezik át székhelyüket más uniós államba, óriási tőkekivonás kíséretében. Az ingatlanpiac­tól kezdve az autóiparig minden ágazat érzi a negatív hatásokat. Az egyik londoni kutatóközpont azt vetíti előre, hogy a GDP értéke a kilépés után minden évben, folyamatosan 3,5 százalékkal lesz kisebb annál, mint amennyit a brit gazdaság megtermelhetne uniós tagállamként.

A kilépés körüli bizonytalanság már önmagában rengeteg kárt okozott, a fontos kérdésekre ráadásul még nem érkezett válasz. Beköszöntött az átmeneti időszak, tizenegy hónap van a többi között arra, hogy az unióval megszülessen a szabadkereskedelmi megállapodás. A britek nem titkolt célja, hogy a globális piacon erősítsék a versenyképességüket. Az Egyesült Államokkal pedig az EU béklyójától megszabadulva fűzheti szorosabbra a szövetséget. A változással az Európai Unió lényegében jelentős versenytársat is kap. A távozás miatt nemcsak az Egyesült Királyság könyvelhet el veszteségeket, hanem maga az unió is. Nagy-Britannia ráadásul nukleáris hatalom, a világ egyik legjelentősebb haderejével rendelkezik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, kiemelt szereplő a globális játszmában, így Brüsszel érdekérvényesítő képessége a gazdasági ügyek mellett a külpolitika terén is csorbul. Nem könnyű ezt mindenkinek elismerni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2020. február 02. 03:34
Brexit: akarat, racionalitás, félreértés https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/02/01/brexit_akarat_racionalitas_felreertes/
Berecskereki
2020. február 01. 14:52
Hol vannak annak az eredménye, hogy az EU mennyit veszít a britek kilépésével? Ha megnézzük az export-import nagyjából pariba van. Így a vámokkal és az ÁFÁ-val nem számolhatunk. A beruházások, fejlesztések nemcsak az Egyesült Királyszagban pang, hanem a fejlett uniós országokban is.
ZolieM
2020. február 01. 11:41
A briteknek már az EGK-ba való belépése sem volt zökkenőmentes, de Gaulle kétszer is (1963, 1967) megvétózta. Ehhez képest a távozásuk sétagaloppnak tekinthető folyamat volt.
János bácsi
2020. február 01. 11:32
Nem kell örömködni, a vesztesek közt van Magyarország is. Az angolok több évtizeden keresztül nagyon jól érezték magukat az EU-ban. Akkor lett elegük amikor tömegesen megjelentek náluk a kelet-európai migránsok .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!