2010-2020: a magyar siker évtizede

„Hiába beszélt tévképzetei közepette Gyurcsány Ferenc arról, hogy az elmúlt években Magyarország tönkrement, a valóság és a tények teljesen mást mutatnak. Gyurcsány arra épít, hogy sokan már nem emlékeznek a 2010 előtti időszakra, illetve azt az új generációt igyekszik megszólítani, amelynek életkorából fakadóan még nem is lehetnek emlékei ezekről az évekről. Ezért rendkívül fontos az emlékeztetés, a tények felsorakoztatása, amelyek világos választóvonalat nyújtanak a 2010 előtti és utáni évtized között.

A 2010-es évek egyértelműen Magyarország egyik legsikeresebb évtizedeként vonulhat be a történelemkönyvekbe, amelynek alapja az instabilitással és válságok sorával küzdő Európában a komoly versenyelőnyt jelentő stabil politikai rendszer volt. Elég csak az ellenpéldaként szolgáló MSZP–SZDSZ-koalíció 2002 és 2010 közötti országlására gondolni, amelynek során a koalíciós kormányzás belső feszültségei nem tették lehetővé a világos politikai iránymutatást, az ország vezetése csupa hozzá nem értő figurákból állt, a politikai instabilitás hatására pedig már a 2008-as gazdasági világválság előtt is romló összképet mutatott az ország gazdasági helyzete és társadalmi állapota.

Nézzük csak a tényeket! 2002 és 2010 között nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem hat százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem nyolc százalék, 2010-ben pedig már jóval tíz százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint hatvan százaléka dolgozott csupán.

Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint. Miközben nagyon sok embernek nem volt munkája, a reálbér is évről évre csökkent, ráadásul egyetlen egy olyan esztendő sem volt, amikor ne lett volna alacsonyabb a pénzromlás üteme három százaléknál. 2007-ben például nyolc százalékkal ért kevesebbet a pénzünk a boltokban, mint az azt megelőző évben.”