A fővárosban továbbra is pocsék a levegő. Interjú.
„Budapesten egyre rosszabb a helyzet, az ember sokszor az orráig sem lát, a levegő minősége – főként a belső kerületekben és a főutak mentén – katasztrofális. Erre kell számítani hosszú távon?
Most valóban elhúzódóan rossz a helyzet, amit több tényező is befolyásol. Az időjárás nem kedvez, szinte alig van szél. A téli időszakban ráadásul a szilárd tüzelőanyagok égetése felel az összes légszennyezés egyharmadáért. A másik kétharmadot az ipari létesítmények és a közlekedés adják. Érdekes tény, hogy az autógumik kopása is növeli a szálló por (PM 10) mennyiségét. Elmondható ugyanakkor, hogy a főváros levegőminőségét nem lehet önmagában mérni: fontos az agglomeráció hatása, és sokszor külföldi eredetű szennyező anyagok is kimutathatók a levegőben.
Előreláthatólag meddig tart a jelenlegi helyzet?
A szmogriadó tájékoztatási fokozatát egészen addig érvényben tartjuk, ameddig nem tapasztalunk tartós javulást. Ezzel is szeretnénk kifejezni az új városvezetésnek azt az álláspontját, hogy a levegőszennyezés valódi probléma. Ezért kommunikáltuk már akkor a szennyezés szintjét, amikor az átlépte a WHO által ajánlott határértéket, de még nem érte el a magyarországi tájékoztatási küszöböt. Úgy gondoljuk, felelős városvezetőként legalább kommunikációs szinten lépni kell.
Ez azt jelenti, hogy nincs valódi mozgástere a főváros vezetésének ebben a kérdésben?
A jelenlegi jogszabályi környezet kifejezetten korlátozza a főváros vezetését annak megítélésében, hogy mikor lehet különféle intézkedéseket életbe léptetni. Ha a jogszabályi környezet nem változik, akkor ez ügyben nem sokat tehetünk.
Erre vonatkozik a főpolgármester választási programjának az a pontja, hogy »Elvégezzük a szmogriadós szabályozás régóta szükséges reformját a hatáskörökkel, a határértékekkel és a szmogos helyzetekben hozható intézkedésekkel kapcsolatban egyaránt«?
Így van. Előkészületben van több erre irányuló javaslatcsomagunk, jelenleg ezek szakmai és politikai egyeztetése zajlik. Levegőtisztasági programunk középpontjában az energiahatékonyság és fűtés korszerűsítés áll. Éppen ebben a kérdésben alakult ki vita a főváros és a kormány között, mert mi másképp képzeljük a következő uniós ciklusban elkölthető pénzek felhasználását. Mi azt mondjuk, ahhoz, hogy jelentős változást tudjunk elérni a város levegőjének tisztaságában, forrásokra van szükség. Ezek nagyrészt uniós források. Ha a kormány elvágja ezt a lehetőséget tőlünk, akkor kivérezteti a várost, ami budapestiek életébe fog kerülni.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
