„Ez pedig nem csak azért problematikus, mert így az oktatási rendszer bebetonozza a társadalmi különbségeket, de az alacsonyan képzett emberek sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a tőkének, és sokkal nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. Ami persze a tőke számára jó, de a kapitalista gazdasági berendezkedésben főbenjáró bűn egy állam részéről, amennyiben így viselkedik polgáraival szemben – persze ne legyen illúziónk, napjaink tőkés kormányai általában így tesznek.
Valamint ott van Magyarország félperifériás – illetve az EU-ban perifériás – helyzete is, mely predesztinálja az országot, hogy az unió perifériáján elhelyezkedő többi országgal szemben folytasson negatív adó- és bér, pozitív vissza nem térítendő támogatás versenyt. Amit egyébként elég szépen meg is nyert.
Mindenesetre a kormánynak nehéz dolga lesz, amennyiben szeretné fenntartani a társadalom egy olyan életszínvonalát, ami mellett még újraválasztják a Fideszt, és még a nyugati tőkének a tyúkszemére sem akar rálépni, mert bármelyik csoport csúnyán megbüntetheti. No meg az is lehet, hogy az Orbán-kormány hosszútávon titokban a forradalomra játszik. Bár meggondolva talán inkább arra, hogy – tanulva a görög válság európai szintű »kezeléséből« – a tőke hűséges helytartójának szerepét veszi fel egy esetleges válságban is, és reméli, hogy nyugatról nem fogják elengedni a kezét.
Nem tudhatjuk, hogy a következő gazdasági válság lesz-e elég mély ahhoz, hogy megrengesse a globális gazdasági rendszert, én a magam részéről legalábbis nem hiszem. Ahogy azt sem látom, hogy lennének elég erős, nemzetközileg összehangoltan tevékenykedő mozgalmak, amelyek meg tudnák szervezni az elnyomott tömegeket egy jobb világ víziója körül, melyet a jelenlegi romjain építhetünk fel.”