„Tény, hogy miközben a családi pótlék, és az egyéb pénzbeni támogatások nagysága nem változott 2010 óta, az adó és járulékváltozások jelentős nagyságrendben növekedtek. Azonban még az Állami Számvevőszék elemzése is azt állapította meg, hogy ezek jellemzően a kedvezőbb jövedelmi helyzetben lévő családokat érték el. Számtalan vizsgálat, elemzés mutatta ki, hogy pont azok, akiknek a gyermekneveléshez anyagi segítségre lenne szükségük, ezekkel a lehetőséggel nem tudnak élni. A kormány számos családsegítőnek szánt intézkedése ellenére a gyermekes családok esetében a szegénységi arány nem változott.
A jövedelem-közép 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező, gyermekes háztartásokban élők aránya ma is, mint 2010-ben 12 százalék.
A szakemberek azt is bizonyítják, hogy az állami segítségnek nemcsak szakmai szempontból kedvezőbb formája a vér szerinti családok anyagi segítése, hanem költség-szemléletű megközelítés alapján is. Magyarán: ez az olcsóbb. Nyilván az anyagi segítséget ki kell egészíteni egyéb segítség-formákkal is. Családgondozás, bölcsődei-óvodai-iskolai szociális munka, az ottani ellátások sokfélesége, egyéb szociális terepmunka, felnőttképzés, munkahelyteremtés, a civil és egyházi szociális aktivitás támogatása, a gazdálkodó szervezetek társadalmi felelősség-vállalási programjainak állami ösztönzőkkel való moderálása – e program minden elemének a gyermekek vér szerinti családban tartása a célja. ”