„A közoktatásba a nyelviskolai rendszert kell beépíteni, mert az értelmes, az működik. Az ideális az lenne, ha elkülönítenének például az általános iskolai tanrendben egy sávot, amelyben bizonyos életkor – 8-10 év fölött – minden tanuló nyelvet tanul, és a különböző osztályokból és évfolyamokból az azonos szinten állók kerülnek egy csoportba. Még az sem lenne szükséges, hogy a belépők valamennyien kezdőként kezdjék, mert lehet már mögöttük olyan külföldön töltött idő, több nyelvű otthon, óvoda, apróknak való tanfolyam, amely eljuttatta már őket valameddig.
Mindenki a maga képességei és munkája szerint haladhat, de senki nem kap kevesebb időt azért, mert lassabban halad vagy alacsonyabb szintről indul. Senkinek nem üzeni a nyelvtanulásra teljesen alkalmatlan, alacsony óraszám, hogy ő már ment a levesbe. Mindenki előtt van előrelépési lehetőség.
Ezt a rendszert persze csak részlegesen lehetne bevezetni, mert a nyelvtanulásban érintett összes évfolyamnak nyilván nem lehet egyszerre nyelvórája, mert azt nem lehet győzni sem tanárral, sem nyelvi teremmel. De részlegesen be lehetne vezetni, és előre lehetne lépkedni. Nem lehet értelmes szigetet képezni egy kevéssé értelmes rendszerben, de félszigetet azért lehet. Annak pedig végképp nem lenne semmilyen akadálya, hogy a lassaban és nehezebben haladók legalább annyi időt tölthessenek idegen nyelvvel, mint akik kevesebb idő alatt is messzebb jutnak.
A nyelvtudatlan állapotból kifelé haladni aszerint lehet, ahogy ehhez a személyi, anyagi és technikai feltételeket biztosítják. Ezt igen nagymértékben biztosíthatnánk, ha erre költenék annak a pénznek egy csekély részét, amelyet az ország hátramozdítására, a történelem élvonalából való kivonására költenek.
Még az Oktatási Hivatal kutatói is megállapították, hogy az iskolai nyelvtanítás igen rossz állapotban van. A módszertan is elavult, és a szaktanár is kevés, mert jó nyelvtudással sehol sem lehet olyan rosszul keresni, mint a közoktatásban.
Tehát bőven el lehetne költeni azt az évi 90 milliárd forintot (is) a nyelvoktatásra értelmesen, távlatosan és igazságosan.”