„Sokat írtam a politikusokról, minden pártból, akik magánban aggodalmukat és kritikájukat fejezik ki a transzneműeket segíteni kívánó törvényekkel kapcsolatban, amelyek, mellékesen, következményekkel vannak a nők jogaira. Úgyszintén sokat írtam arról, hogy egyes médiumok, beleértve a BBC-birodalom részeit, nem megfelelően tálalta a témát.
Úgyszintén nagyon sok nőről tudok, akik aggódnak az egész miatt, de nem szólnak róla. Sokuk fél a támadásoktól, a transzfóbiával való meggyanúsítástól. Egyesek közülük híresek, gazdagok és befolyásosak. Hogy ők is csöndben maradnak, az mutat valami abból, mekkora szerepet játszik a transzügyek kapcsán a félelem. (…)
A fordulat lassú és visszafogott volt, de de mára a dolog sokat változott. A gender-vita olyat látott, amire sokan vártak. J.K. Rowling megszólalt. A nő, aki megajándékozta Harry Potterrel a világot, egy árva tweetben belépett abba a vitába, amit sokan túl sokáig elkerültek.
A tweet apropója Maya Frostater ügye volt, aki azt mondta, azért rúgták ki a munkahelyéről, mert kifejezte azon nézetét, hogy az ember nem változtathatja meg a nemét, és egy transznő lényegében saját nemi identitása ellenére is férfi marad.
Gondolhatnánk, hogy mindez pusztán biológiai tény, közhely, de Forstater elvesztett egy pert ezzel kapcsolatban a munkaügyi bíróságon. Nem vizsgálom részleteiben az ügyet, csak megmutatom, miként indokolta a bíró az ítéletet:
»Nézeteiben abszolutista, és álláspontjának központi része, hogy úgy fog nevezni egy személyt, amit ő maga megfelelőnek tart, még akkor is, ha ezzel megsérti a méltóságát az illetőnek, vagy ellenséges, megalázó, megfélemlítő környezetet teremt a számára. Ez a megközelítés nem méltó tiszteletre demokratikus társadalmakban.«
Számos kommentátor elemezte már, mit is jelent az, hogy a bíróság megtiltja a nőknek, hogy úgy tartsák, aki férfinak születik és férfi anatómiája van, az férfi, akkor is, ha az illető nőnek tartja magát. Meghagyom az olvasónak, hogy levonja a maga következtetéseit azzal kapcsolatban, hogy ez mit jelent a szólásszabadságra és a szabad eszmecserére nézve.”