Az irgalmas migráns – A kereszténység védelmében III/I.

2019. december 21. 09:39

Jézus a migráns, aki lehetne a felebarátom.

2019. december 21. 09:39
Kiss Ferenc SJ
Jezsuita blog

„Ugyanígy, amikor egy rászorulóval találkozunk, általában nem az jut róla eszünkbe, hogy mi szorulunk az ő segítségére. Reflexből talán azt gondoljuk: »Ha most jót teszek vele, én leszek olyan, mint Krisztus«. De ha szívünkkel a megfeszítettet látjuk, akkor tudjuk, hogy az előttünk álló rászoruló már olyan, mint Jézus. Abban a mozzanatban, amikor a rászoruló földi ínségén enyhítünk, őáltala Isten az üdvöt ajándékozza nekünk.

Szent Ágoston a húsvét hetén mondott (mai számozásunk szerint 239-es) beszédében ezt így fejti ki: »Ne légy arra soha büszke, ha valamit a szegénynek adtál; Krisztus szegény volt. Ne légy arra soha büszke, ha befogadtad az idegent; Krisztus idegen volt. ... Ne mondjátok szívetekben soha: 'Én adok, ő kap; én üdvözlöm és befogadom, neki szüksége van az oltalomra.' Talán amire neked van szükséged, az ennél jóval több. Talán akit befogadsz, egy szent; neki szüksége van kenyérre, neked az igazságra; neki szüksége van oltalomra, neked a mennyekre; neki szüksége van pénzre, neked az igazságosságra.«

Valóban nehéz a megfeszítettben és a szamaritánusban, a rászorulóban és az idegenben Jézust felismerni. Ez a kihívás és a meghívás abban, ha a »migráns« szóval a nagypéntekről szóló gondolatmenetben is elvégezzük a behelyettesítést. A megfeszítettet szemlélve mondhatjuk, hogy ma van, aki számára a migráns a gyűlölt, lenézett, megvetett, istentelen, kirekesztett átutazó idegen. Mégis ő az, akinek a segítségére az én lelkem mindennél jobban rászorul.

Jézus a migráns, aki lehetne a felebarátom.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 85 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
leponex
2019. december 23. 02:07
Kedves Kiss Ferenc SJ! DE! Természetesen abszolút igazat mond: " De ha szívünkkel a megfeszítettet látjuk, akkor tudjuk, hogy az előttünk álló rászoruló már olyan, mint Jézus. Abban a mozzanatban, amikor a rászoruló földi ínségén enyhítünk, őáltala Isten az üdvöt ajándékozza nekünk." Nagy kihívás, nagyon egyetértek önnel ebben is. Mindenkiben meglátni Öt. Igen, a migránsban is. És igen, az erőszakos, követelőző, az abszolút önérdekű migránsban is. (Nem is értem, 1944-ben miért futott el T.-ben xx fiatalasszony a felszabadító szovjet katona elől, hiszen csak az Úr Jézus jött vele szemben ... ugye ezt talán mégsem mondanánk szívesen.) Ennél talán könnyebb lenne: abban az Ön által "migránsgyűlölőnek" aposztrofált felebarátainkban (már ha tényleg vannak olyanok) IS felfedezni azt az ínséget, a rászorultságot, azt az emberi félelmet, szorongást, amit ugyan ő vélhetően és remélhetőleg még nem élt át, de a médiából már mindennapossá vált példák érthetően kiváltanak belőle. Én például nem jó szívvel mennék ki olyan 'karácsonyi vásárba' , ahol a 'biztonságot' állig felfegyverzett katonák, harckocsik, soktonnás betontömb-akadályok 'biztosítják'. Ön hogyan emlékszik vissza úgy 20 évvel ezelőttre?? Fegyverekkel a karácsonyi békéért? Ön szerint nyilván ezeknek semmi közük a(z illegális) migrációhoz. Dícsértessék a Jézus Krisztus!
leponex
2019. december 23. 01:41
De hogy lássuk, mi is a poszt apropója, erről a katólikus fordítás emígyen szól: "LUKÁCS 10,25-37 Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.” Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: „De ki a felebarátom?” Válaszul Jézus ezt mondta neki: „Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?” Ő így felelt: „Az, aki irgalmas volt hozzá.” Jézus erre ezt mondta neki: „Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj.”" Szó nincs itt semmiféle migránsról, de még csak menekültről sem. Egy emberről. akit rablók támadtak meg. Egy sebesültről. Akit az akkori teológiában ( az írástudók voltak ugye azok akkoriban) járatos törvénytudó épp azért citált Jézus elé, hogy 'megkísértse', csapdába csalja. Hogy lehetetlen kérdéssel hozza zavarba. ( Mintha ez a poszt is egy kicsit ilyen lenne: egy kicsit leegyszerűsítve csapdába csalni a keresztény felebaráti szeretetre még fogékonyakat. Mert a 'többi' csak gúnyolódik ezeken a balekokon...) Merthogy a szamaritánus az 'eretnek' volt akkoriban, ugye. (Ismerős fogalom netán? Gályarabság, miegyéb ...) Ez a szerencsétlenül járt ember nem követelőzött, nem akart a jobb élet reményében -de még a ma oly kedveltté vált 'klímakatasztrófa elől menekülőként' sem országhatárokon sokmillió magyar forintért megfizetett embercsempészek segítségével egy gazdagabb országba eljutni, csapot-papot, a nála sokkal szegényebbet, gyengébbet, kiszolgáltatottabbat hátrahagyva pénzzel gondolván megváltani magát egy anyagilag jobb élet reményében. Nem. ÉS a szamaritánusunk sem a házába fogadta be, hanem költséget vállalva a legközelebbi arra alkalmas helyre vitte, és anyagi segítséget nyújtott az ápolásához. Jézust EZT a példát adta elénk: a bajban lévőnek segítséget adni, bárki is az. De mi az akadálya annak, hogy SJ testvérek példát mutatva örökbe fogadjanak migránsokat? Hogy talán nem is maradnának ott sokáig? Az Úr Jézus soha nem mondta, hogy legyetek balekok... Dícsértessék a Jézus Krisztus!
leponex
2019. december 23. 01:07
Kedves Kiss Ferenc SJ! " Ez a kihívás és a meghívás abban, ha a »migráns« szóval a nagypéntekről szóló gondolatmenetben is elvégezzük a behelyettesítést." Igaza van. És akkor ne álljunk meg félúton: helyettesítsük be a »migráns« szót például a "pedofil"-lal. A gyermekgyilkossal. Vagy a "naci tömeggyilkos"-sal. Vagy a "kommunista tömeggyilkos"-sal. Vagy ... És bizony mindegyik képében maga az Úr Jézus jön velünk szemben. EZ a nagy kihívás, kedves Kiss Ferenc SJ! Teológiailag természetesen ez nem lehet kérdéses. Igen, mindegyikben Ő jön szemben velünk. De az Ön által amúgy joggal megfedett "gyűlölködő" is, aki félelmet érez ha erőszakkal rátörik a lakása ajtaját, és az emberijogait követelik. Tőle. BENNÜK vajh nem az Úr Jézus jön velünk szemben? Nekik tudna azért valami vígasztalót mondani? Dícsértessék a Jézus Krisztus! PS: persze hogy nem...
NagyLaci
2019. december 22. 21:40
Ki ez az istenkáromló pöcs? Hogy jön hozzá, hogy a keresztény gyűlölő muszlim hordákhoz hasonlítsa Jézust?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!