Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni

„A vita ténylegesen a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szól? Nem igazán. A napirenden szereplő kérdések többsége valójában politikai vagy politikával kapcsolatos. Lehet egy tagországnak szigorú migrációs politikája, de ettől még betartja a jogállamiság szabályait. Az egyéni szabadság és a közösségi érdekek közötti természetes egyensúly visszaállítása nem sérti az előbbit. Különbözőek az álláspontjaink számos kérdésben: miként viszonyulunk Európa keresztény gyökereihez, mi a nemzet és a nemzeti kultúra szerepe; hogyan értékeljük a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét; miként közelítjük meg a migráció kérdését. De azt állítani, hogy valamely tagország már nem tartozik a legfontosabb értékeket képviselő uniós közösséghez csak azért, mert másként vélekedik ilyen fajta kérdésekről,veszélyes precedenst teremtene és aláásná az európai integráció alapjait. »Nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben« – mondta nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök – »mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem«.

Szükségesek jogállamisági kritériumok az uniós pénzügyi érdekek megvédéséhez? Nem. Az uniónak jelenleg is vannak eszközei pénzügyi érdekei megvédésére. Sőt, a javasolt feltételekhez kötés a jelenlegi formájában az Alapszerződéssel ellentétes, és olyan módon keveri össze az unió pénzügyi érdekeinek a védelmét a jogállamiság védelmével, mely végül egyik célt sem tudja valóra váltani. És ha az uniónak már vannak eszközei pénzügyi érdekei megvédésére, akkor fölösleges újra feltalálni a kereket. A költségvetési tárgyalások közepette az embernek az az érzése támad, hogy ez az egész csak egy további alkueszköz. Az uniónak az előttünk álló igazi kihívásokra kell összpontosítania. Néha ehhez az kell, hogy ne csak ahhoz legyen bátorságunk, hogy feltegyük a helyes kérdéseket, hanem ahhoz is, hogy nemet mondjunk.

A jogállamisággal kapcsolatos eddigi uniós kezdeményezések hozzájárultak a közösségi értékek megerősítéséhez? Nem, ezt a 7. cikkely szerinti eljárások tapasztalatai már egyértelműen bebizonyították. Az Európai Parlament által Magyarország esetében jogállamisági kérdésként felhozott számos állítás egész egyszerűen helytelen volt, mivel ezeket már lezárta a Bizottság, a Velencei Bizottság vagy az Európai Bíróság. A tagállamok közötti bizalom képezi az unió alapját. A legtöbb javaslat olyan irányba mutat, melynek eredményeként a bizalom helyébe intézményesített bizalmatlanság lép, az alkotmányos párbeszédet az egyoldalú betagozódás elvárása váltja fel, a kohéziót pedig tovább gyengíti az újabb és újabb megosztottság.”