Látszatjavulás

„Örömünnep van: Magyarország a tavalyihoz képest egy helyezéssel előrébb lépett, így a 47. helyen áll a World Economic Forum (WEF) idei versenyképességi rangsorában. A Pénzügyminisztérium szerint ez az eredmény visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, miszerint »a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei«. Hozzáteszik, az idei és az elkövetkező évek legfontosabb gazdaságpolitikai célja az, hogy – az eddigi eredményekre építve – tovább javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és a vállalkozások termelékenysége.

Valójában semmi ok nincs ünnepelni vagy az előrelépést sikerként elkönyvelni. A több mint 140 országot felsorakoztató listán a 47. hely azt jelenti, hogy Magyarország az Európai Unió 28 tagállama között a 24. helyen áll. De Kelet-Közép-Európában sem jobb a helyzet, előttünk áll Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, és Magyarországnál rosszabbul csak Románia és Bulgária teljesített. Mindezt úgy, hogy 2001-ben az akkor még 150 állam közül a magyar teljesítmény a 29. helyre volt elég, és az összes volt szocialista országot megelőztük.

A rangsor azért fontos, mert száznál több szempontot vesznek figyelembe a felállításakor, vagyis az eredmény sokkal többet mond az egy főre jutó GDP-nél. A vizsgált tényezők között van például az intézményi környezet, abban pedig elképesztően csúnya adatok vannak. Magyarország a világ 140 állama közül a 134. helyen áll például a kormányzati döntések megtámadhatóságában, a harmadik világbeli államokkal kullogunk az utolsó helyeken a bírói függetlenséget, a sajtószabadságot vagy a tulajdonjogok védelmét illetően. Ezek a tényezők pedig erősen korlátozzák a vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, de gátjai a hosszú távú, fenntartható tervezésnek is.

S hogy mi van az egyhelynyi előrelépés mögött? Semmi olyan, amire büszkének lehetne lenni. A változást elsősorban az IKT- (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció területén találjuk. Magyarul hogy egyre több helyen van vezetékes internet, illetve hogy a háztartások harmadának van ilyen előfizetése, és a technológiát a felnőtt lakosság 76 százaléka rendszeresen használja is. Hogy ez így van, abban a kormányzatnak nem sok szerepe volt.”