Budapest erőd

„A félreértések elkerülése végett, egyszer és mindenkorra: EZ Budapest. Ma, 2019 októberében is. Erőd. És az emberi fajta csillagfénye. A Hős Város. Amelyben érintetlenek a betört kirakatokban az áruk, és mellettük cédulák: így rabol a magyar. Az Erőd. És a szabadság fővárosa. Az ilyesmi, lássuk be, nem múlik el, mint a talmi dicsőség vagy mint a hörghurut. Csak nem képzeli bárki is komolyan, hogy ilyen erődítményt, ilyen csodavárost be lehet venni, meg lehet hódítani, és végérvényesen le lehet zülleszteni, el lehet kábítani? Higgyünk Örkény Istvánnak, elég okos ember volt. Tudta, mit és miért nevez a szabadság fővárosának. Higgyünk a mindenkori német hadvezetés szakmai felkészültségének, a német katonai géniusz azért nem volt akármi. Tudta, mit nevez ki Festungnak, erődnek. És legfőképpen: higgyünk a saját históriánknak. Budapestet soha senkinek sem sikerült végérvényesen elfoglalnia, mint Bizáncot vagy Nándorfehérvárt, hogy egyikből Isztambul, másikból Belgrád lehessen. Budapest örök magyar főnixmadárként mindig újjászületett – és ami a legfontosabb: erőd mivoltában mindig, mindenkor ellenáll. Védekezik. Dacol. Vadul és elszántan. Merthogy erőd. Igazi budapesti adoma: »Bácsi, kérem, legyen szíves, vigye oda ezt a teát annak az orosz katonának! Miért nem viszed oda te, öcsi? Mert tőlem fél…«

Ne siránkozzunk, és ne ismételgessük letargikusan, hogy ez a város elveszett, és csak átmenetileg volt a miénk. Korlátolt és tarthatatlan álláspont. Akárcsak a szintúgy széltében-hosszában hangoztatott kommentár, miszerint mindenki olyan városvezetést kap, amilyet megérdemel. Ez a házastársra vagy a szeretőkre, úgy lehet, érvényes, de itt  kicsit más a helyzet. Aki úgy gondolja, hogy, mondjuk, Rákosi Mátyást vagy Károlyi Mihályt megérdemeltük, vagy riasztóan hülye, vagy utálja a magyarságot. Rákosit az oroszok rakták a nyakunkba, Károlyit az antant és ugyanaz a belső ellenség, amely most abban az illúzióban ringatja magát, hogy »visszavette« Budapestet. Amely mint egy megközelíthetetlen, gyönyörű nagyasszony, csak fölényesen mosolyog mindezen…

Demszky húsz évéből ugyan mi látszik ma? A most következő – sokkal rövidebb – időszakból ugyan mi fog? Áll a Várkert bazár és a Puskás-aréna, a Ludovika, az Orczy-kert, megújult a Kossuth tér, a Széll Kálmán tér, a József nádor tér és a többi, és a többi. A többi – füstkarika.”