Egyetlen egyszer láttam könnyeket megcsillanni Orbán Viktor szemében

„– Az országnak milyen jövőt szánt?

– Szabadság kell meg jólét. És amit utáltam a bukott rendszerben, a diktatúrát és a többi ilyet, az léci, léci, léci ne legyen többé. Nagyjából ennyi.

– Bejött?

– Be.

– Mindenben?

– Most hirtelen nem tudnék olyat mondani, amiben ne jött volna be.

– Azt mondja, naivitás volt indulni Orbán ellen 1994-ben a pártelnöki posztért?

– Azt.

– Miért indult?

– Menő lenne most azt állítani, hogy volt egy csodás alternatív vízióm a Fidesz meg az ország jövőjéről. De sajnos nem volt ilyen.

– Hanem?

– Hanem belesodródtam abba az egészbe.

– A tisztújítás előtt a Fidesz súlyos választási vereséget szenvedett, pártlistán mindössze hét százalékot ért el, ha néhány héttel később van a választás, tán be se kerül az Országgyűlésbe. Ahogy Kövér László fogalmazott, hajszálon múlt, hogy a Fidesz csupán lábjegyzet legyen Magyarország történelmében.

– Igen, 1994 halálközeli élmény.

– Abból még nem következik, hogy az ember kihívja Orbán Viktort.

– Úgy éltem meg, hogy az az egy-két tucat ember, aki csinálja a Fideszt, nem néz szembe a vereség okaival. Sokakkal együtt azt gondoltam, valaki kell viselje a felelősséget a történtekért. Csomó mindenki mondott csomó mindent arról, hogy mit kéne másként csinálni, de egyszer csak azt vettem észre, hogy akik biztattak, sorra elnémulnak, s már csak az én hangomat hallani. Ott találtam magam tök egyedül a csatatéren, és taktikai megfontolásból bejelentkeztem az elnöki posztra.

– Legföljebb lesz belőle egy alelnöki megbízatás?

– Úgy valahogy.

– Mihez kezdett volna a párttal, ha győz?

– Fogalmam sincs. Tényleg nem volt se vízióm, se kellő ambícióm, se elégséges képességem pártelnöknek lenni. Én ijedtem volna meg a legjobban, ha nyerek. És nemcsak én faragtam volna rá, hanem a párt is.

– Orbán hány hét alatt vette volna vissza öntől az elnöki posztot?

– Hamar. Látványosan megbuktam volna.

– Hiba volt indulni a pártelnöki posztért?

– Jó ötletnek tűnt.

– Mi vezetett a Fidesz 1994-es vereségéhez? A székházbotrány?

– A fő ok, hogy a Fidesz nem volt hajlandó a Charta zászlója alá beállva segédkezni ahhoz, hogy a szocialistákat kieresszék a politikai karanténból. Mire az azóta meghalt Gádor Iván újságíró a chartások szándékát közvetítve azt mondta: abba a szemetesbe fogunk visszadobni benneteket, ahonnét kiszedtünk. És meg is próbálták, botrányokat robbantottak ki körülöttünk, ezek legsúlyosabbika volt a székházügy. Kétségtelen, hogy kis híján kiejtettek bennünket a parlamentből, és az 1994-es pártszakadás is a támadásoknak tudható be.

– Szakadás? A Fideszben »kilépésként« szokás emlékezni Fodor Gábor és körének kiszorulására.

– Alapemberek távoztak, olyanok, akik az SZDSZ-t és a Chartát kívánták követni.

– Igazuk volt a távozóknak?

– Mi lett az SZDSZ-ből?

– Nincs.

– Vagyis akkor igazuk volt? Nem.