„A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának vezetői meghívtak Kiskunhalasra előadni a Momentum Mozgalom nyugdíjpolitikájáról. Három éves pártvezetői karrierem egyik legjobban sikerült fóruma volt ez. Az első pillanattól olyan vibráló hangulat volt a teremben, hogy az valami elképesztő! Ezek a nyugdíjasok végig vidámak voltak, jegyzeteltek, visszajelzéseket adtak, nevettek, jó ötleteik voltak.
A nyugdíjminimum emelésén, a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésén, valamint a vegyes indexálású nyugdíjszámításon túl kifejtettem nekik, hogy én olyan nyugdíjas szeretnék majd lenni, aki tartja a lépést a XXI. századi világgal. Hiszem, hogy mind a gyerekeimmel, mind pedig az unokáimmal való összhang szempontjából szükségem lesz erre. Ezért is szeretnék majd a nyugdíjkorhatár betöltése után is aktív maradni, életen át tanulni, munkát vállalni. Rugalmasabb munkát. Az így megszerzett fizetésem (és fejlődésem) mellé pedig igényt tartok a nyugdíjamra, mert az mindenkinek JÁR, aki ledolgozott egy életet. Nem úgy, mint ma, amikor választani kell egyik vagy másik között... Ha pedig fizikailag nem bírok már többet dolgozni és pénzem sem lesz arra, hogy kiborggá váljak (robotizáljam a testemet), skandináv mintára fiataloknak fogok otthont biztosítani alacsonyabb lakbérért azért cserébe, hogy ők segítenek nekem a háztartásban, időnként gondomat viselik, miközben egymástól tanulunk. Ahogyan mi is nagyon sokat tanultunk Kiskunhalason egymástól!
Egy hatalmas élmény volt ez számomra, köszönöm szépen Nektek a meghívást és a sok építő gondolatot! Folytköv!”