A szólásszabadságot is célba vették a kanadai liberálisok

„Még idén májusban indította le a liberális kanadai kormány az úgynevezett digitális chartáról szóló törvényjavaslat konzultációját. A charta tíz főbb alapelvet tartalmaz, amelyek közül három a dezinformációra és a gyűlöletbeszédre vonatkozik. Justin Trudeau liberális kormányfő szerint a benyújtott tervezet célja, hogy minél hatékonyabban lépjen fel a dezinformációkat és gyűlöletbeszédet terjesztő oldalakkal szemben, és végső esetben nagyon komoly pénzbüntetéssel sújtsa ezeket a platformokat.

Furcsa az időzítés

A tervezet megismerését követően azonban rögtön világossá vált, hogy pontosan nincsen meghatározva a gyűlölet fogalma, és ebbe milyen cselekedetek értendőek. Így pedig joggal gondolhatja mindenki, hogy itt arról van szó, hogy a gyűlölet fogalmába nagyjából az tartozik majd bele, amit éppen a kanadai liberális kormány annak gondol. A tervezet egyébként nem rejt magában újdonságot, mivel egyre több nyugat-európai országban van elterjedőben az a fajta gyakorlat, hogy gumiszabályok mögé bújva cenzúrázzák azokat a véleményeket, amelyek nem tetszenek a hatalmon lévő elitnek.

A digitális chartáról szóló egyeztetést azt követően indította el a liberális kabinet, miután aláírták az úgynevezett Christchurchi cselekvési felhívást. Az utóbbi dokumentum szintén arról szól, hogyan lehet az úgynevezett gyűlöletbeszédet minél jobban háttérbe szorítani, és minél hatékonyabban fellépni a szélsőséges online tartalmakkal szemben. A mostani tervezet napvilágra kerülése azért is furcsa mivel a kanadai jogrendszerben pontosan meg van határozva a gyűlöletbeszéd fogalma, így aki bármilyen azonosítható csoport ellen gyűlöletet kelt az bűncselekményt követ le.

Felvilágosítanák a bírókat és ügyvédeket

Azonban egyesek szerint ez már nem elég ahhoz, hogy a kanadai állam megfelelően tudjon fellépni a gyűlöletbűncselekmények ellen. Júniusban a parlament emberi jogi bizottsága az »online gyűlölet megszüntetése érdekében« – című jelentésében azt javasolta, hogy a kanadai kormány hozzon létre úgynevezett civil jogorvoslati fórumokat az ilyen esetekre. Éppen ezért a parlamenti képviselők azt szorgalmazták, hogy ismételten kerüljön be az emberi jogi törvények közé a korábban már eltörölt 13. cikkely.

A 13. cikkelyt a Stephen Harper vezette konzervatív kormány vette ki a törvények közül, mert meglehetősen nagy vitákat generált. A szólásszabadság védelmezői szerint annak alkalmazása lehetőséget teremtett az internet a cenzúra alkalmazására.

Az illetékes bizottság egyébként nemcsak a korábban eltörölt jogszabály visszaállítását szeretné elérni, hanem azt is javasolta a kormánynak, hogy az online gyűlöletkeltés elleni minél hatékonyabb fellépés érdekében indítson kurzusokat ügyvédeknek és bíráknak. Mindemellett javaslatot tettek egy központi gyűlöletbeszéd-kataszter felállítására, amiben összegyűjtenék és listáznák a kanadai eseteket.

A bizottság azt is szeretné elérni a kormánynál, hogy »európai mintára állapítson meg követelményeket az online platformokra és az internetszolgáltatókra a gyűlöletbeszéd eseményeinek nyomon követésére és kezelésére, valamint az összes olyan üzenet eltávolítására, amelyek online gyűlöletet jelentenek.« Abban az esetben, ha ez nem történik meg, akkor legyen lehetősége a hatóságoknak pénzbüntetést kiszabni.

Óriási hiba lenne

Természetesen nem mindenki ért egyet ezekkel a javaslatokkal. A konzervatívok szerint kettős hatást érhet el a kormány, ha végül zöld utat ad a bizottsági ötleteknek. Az ellenzéki párt szerint egyeseket ezek a rendelkezések öncenzúrára kényszerítenének, míg azok akiket kizárnak a különféle platformokról, még jobban radikalizálódhatnak.

Attól, hogy a hivatalos felületeken ezen személyek véleménye nem jelenik meg, az nem jelenti azt, hogy máshol nem fogják majd elmondani – tették hozzá. A konzervatívok szerint a mostani jogszabályok alapján is hatásosan fel lehet lépni a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben. Úgy látják, hiba lenne, ha a valódi szélsőséges megnyilvánulások elleni fellépést arra használná a kormány, hogy szűkíti a szólásszabadság határait.”