„De a repülés a legrosszabb, amikor a széndioxid-kibocsátásról van szó. Egyes kritikák szerint a repülés a világszéndioxid-kibocsátásának 5 százalékáért felelős, de a legtöbb becslés ezt közelebb teszi a 2 százalékhoz. Akármi is a pontos arány, aligha a repülés a fő probléma.
A széndioxid-kibocsátás származhat egy helyben lévő energiatermelésből (mint a szén égetése), autókból, az élelmiszeriparból, építkezésekből és más egyéb források mellett a repülésből is. Okkal remélhetünk nagy fejlődést a napenergiától, a szélenergiától és a nukleáris energiától, sőt még a fracking módszeréből is. A több elektromos autó és a valószínűsíthetően megjelenő, hidrogénnal hajtott teherautók ugyancsak segíthetnek csökkenteni a kibocsátást. Az élelmiszeriparban könnyen fejlődés volna elérhető ezen a területen, ha az emberek kevesebb húst ennének. Az energiatakarékos építkezés már nehezebb ügy. A legnehezebb azonban a repülés kérdése, mivel a nukleárisan, napenergiával vagy elemmel hajtott repülőkről semmi hír, habár a bioüzemanyag talán kecsegtet némi reménnyel.
Viszont szerintem azzal már nagyon is jók vagyunk, ha a legtöbb területen csökkentjük a széndioxid-kibocsátást, csak épp a repülésben nem. Ha ez nem elég Thunbergnek, akkor megkérheti a légitársaságot, hogy csak akkor értesítse, ha vannak extra helyek egy járaton. A repülő egy picit több kerozint fog elhasználni, de Thunberg is csomagolhat kevesebbet. Sőt, akár megkérheti a légitársaságot, hogy kicsit lassabban repüljön, hogy kevesebb üzemanyag fogyjon.
Nem világos, hogy Thunberg vitorlással való utazása egyáltalán bármilyen mértékben csökkenti-e a széndioxid-kibocsátást, s még kisebb hatása van a globális átlaghőmérsékletre. Számos cikk született az útról, és még számos fog, s ahogy az emberek olvassák a cikkeket (ezt is beleértve), a képernyők és szerverek egyre több energiát fogyasztanak.
Thunberg két hetet tölt a vitorláson, eléggé kényelmetlen körülmények között. Ettől lehet, hogy csökken a produktivitása, ami nem biztos, hogy jól jön a klímakampánynak.