Tanulságosak az EBESZ adatai a magyarországi és a különböző nyugat-európai országokon belüli gyűlölet-bűncselekmények számáról.
Tényleg a gyűlölködés és a gyűlöletcselekmények riasztó példája lenne Magyarország? Tényleg megalapozott sokak – különösen a baloldali és liberális hangadók – benyomása Magyarországról, hogy
Szükségét éreztem, hogy némi kutatómunkát végezzek az ügyben. Elvégre lehet félig-meddig hibás berögződés is, hogy ezeket a médiumokat folyamatosan hazugságokkal és ferdítésekkel gyanúsítom. Meglehet, én látom rosszul. Gondoltam, támaszkodjunk az objektív tényekre. Ha a pontos számokat és az európai összehasonlításokat látjuk – főleg a fejlett nyugattal –, az meggyőzhet minket, hogy 1) vagy tényleg borzalmas állapotok uralkodnak itthon, avagy 2) az aggódok mindennapjait tehetjük nyugodtabbá. Win-win.
Első lépésként találni kellett egy civil szervezetet, amely valamilyen okból kifolyólag egy kormányszervnek panaszkodik az adott állapotok miatt. Ha ez a szervezet hihető forrásként nevez meg egy, a gyűlölet-bűncselekményeket listázó statisztikát, akkor annak a hitelességére oda kell figyelni, ha másért nem, hát azért, mert közzétett adataikra ezek a szerveződések figyelnek. Az Igazságügyi Minisztériumtól többször is kért közérdekű adatigénylést a Háttér Társaság – úgy tűnik, ők csak tévéstúdiókban képtelenek megjelenni –, ami a gyűlölet-bűncselekmények hátterét illeti és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, OSCE) Hate Crime aloldalára hivatkoztak, amely pontos, számbeli adatokkal szolgált a gyűlölet-bűncselekmények mennyiségét illetően.
Az oldalon 2017-es a legfrissebb adat, ezek szerint abban az évben
Érdekesség, hogy az EBESZ oldala egyfelől felhasználja a rendőrségi statisztikákat, másfelől egyéb jelentéseket is, például a Helsinki Bizottság adatait. Ez azért fontos, mert vélelmezhetjük, hogy az ilyen jellegű szervezetek egy cseppet sem elfogultak a magyar kormánnyal szemben, így minden egyes esetet meg fognak említeni, ami csak a látóterükbe kerül. A bűntettek túlnyomó része dolog elleni erőszak volt, 28 alkalommal antiszemita háttérrel bírtak, 4 alkalommal irányult romák ellen és egyetlen eset volt, amikor iszlamofób mozgatórugók voltak – és szintén egy darab keresztények elleni gyűlölet-bűncselekményt követtek el itthon.
Apropó, szexuális kisebbség elleni erőszakos bűncselekmény a rendőrség adatai szerint nem történt 2017-ben, egyéb bejelentések szerint három ilyen esetre került sor. Jegyezzük meg ezeket a számokat, már csak azért is, mert az ellenzéki média két slágertémájában – az LMBTQ embereket és a muszlimokat ért bántalmazások témakörében – mindösszesen négy darab esetet tudtak feljegyezni.
*
Ha már adott egy ilyen okosan összeszedett, tartalmas adatbázis, érdemes megvizsgálni a nyugati országok adatait is. Elvégre egy statisztika önmagában semmit sem ér, csak más adatokkal összehasonlítva. Most kiderül, hogy Magyarország tényleg a gyűlölet melegágya-e!
Kezdjük Franciaországgal: 1505, rendőrség által feljegyzett bűncselekményről tudnak, de nem ez az igazán érdekes – ez nagyjából annyival nagyobb a magyar adatnál, mint amennyivel többen laknak ott –, hanem az egyéb forrásokból érkező bejelentések. Ezek szerint elsöprő többségben, 150 alkalommal keresztényeket értek zaklatások, és ehhez képest elenyésző számban, 22 esetben volt iszlamofób háttér.
Németországban ugyanebben az évben 7913 gyűlölet-bűncselekmény történt. Civil szervezetek munkái alapján kiderül, hogy 264 antiszemita bűntett volt – Magyarországon 28 –, 82 muszlimok elleni – Magyarországon 1 –, 264 szexuális kisebbségekkel szembeni – Magyarországon 3 –, és 26 eset, amit keresztények rovására követtek el.
Belgiumban is találunk 6 szexuális kisebbségeket sújtó, 10 keresztényeket érintő és 12 antiszemita hátterű esetet. Hollandiában 3499 esetről tudnak a hatóságok, amelyekből magasan kiemelkedek az LMBTQ-közösséggel szemben elkövetett bűntettek, a rendőrség 731 ilyen esetről számolt be. Még egyszer jelzem, Magyarországon az adott időszakban három ilyen eset történt.
Sajnálatosan mindig jó példa ilyenkor Svédország is, ahol 2017-es adatot nem találunk, de 2016-ban 4862 gyűlölet-bűncselekményt követtek el. És bár a rendőrség részletesebb információkat nem adott ki, civil forrásokból tudni lehet, hogy saját felméréseik alapján a legtöbb bűntett szexuális kisebbségekkel szemben történt. Azért is érdemes foglalkozni a svédekkel, mert abban az évben
Nem csekély különbség. És még egy példa, ha már nyugati országok: Spanyolországban a rendőrség szerint 1419 ilyen jellegű törvénysértésre került sor, amelyekből 271 érintett szexuális kisebbségeket.
*
A helyzet ezek után egyszerű. Elfogadhatjuk reálisnak ezeket a kimutatásokat – hiszen ők is elfogadják –, akkor viszont nem ártana leállnia az aggódóknak a folyamatos siránkozással, hiszen feketén-fehéren kiderült, hogy nyugati összevetésben a magyar adatok kifejezetten kedvezőek, mondhatni eltörpülnek súlyosságukat tekintve.
Úgy tűnik, van egy elég hangos csoport Magyarországon, akik sajátos hangulatú, torzításokkal élő visszhangkamra kialakításában és működtetésében érdekeltek.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Végtére is mindjárt itt a szeretet ünnepe...
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
A rossz léte nem azt bizonyítja, hogy Isten vagy nem mindenható (és akkor nem Isten), vagy nem jó? Karácsony válasza: a szeretet teodíceája. Szilvay Gergely írása.
