Kereszt és szivárvány

„A szivárványos lobbi május óta folyamatosan szervezi a lengyel városokban »egyenlőségi« felvonulásait. Legutóbb, augusztus 10-én az ország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén fekvő, mintegy százhúsz ezres Płock városát boldogították az LMBTQ+-demonstrálók. Tulajdonképpen nem is érdemes tudósítani az ottani eseményekről, hiszen ugyanazokat a jelszavakat olvashattuk a transzparenseken, hallhattuk skandálni, amelyek hasonló megmozdulásokon szerte a világban ismeretesek, így Magyarországon és Lengyelországban is. Amiért mégis megéri a kommentárt az esemény, az egy megindító jelenet. Egyszer csak a felvonulók elé kilépett ugyanis egy Jakub Baryła nevű, tizenöt éves fiú, kezében magasra emelt kereszttel, és úgy próbálta megállítani a menetet.

A gesztus a lengyelek körében egyértelműen egy önkéntes tábori lelkész, Skorupka atya hősi viselkedését idézi fel, amelyre a visztulai csoda néven számontartott, 1920. augusztus 15-én lezajlott varsói csatában került sor. A lengyel–bolsevik háborúban, Nagyboldogasszony napján a csaknem egy hónapja folyamatosan hátráló lengyel hadsereg sikeres ellentámadásba lendült, és – nota bene, többek közt a kommünt már megtapasztalt magyarok lőszerszállítmányainak köszönhetően – Varsó alatt tönkreverte Tuhacsevszkij elbizakodott vörös hordáját, amely a »versailles-i fattyú« Lengyelországot eltiporva Rosa Luxemburg csókjaiért igyekezett volna Berlinbe, s tán meg sem állt volna az Atlanti-óceánig.

A katonák oldalán fegyvert fogott civilek is harcoltak a fővárosért, diákok, középiskolások, cserkészek, papok, mindenki, még a munkások is, akik nem kértek a szovjet paradicsomból. Az ütközet fordulópontján a mindössze huszonhét éves Ignacy Jan Skorupka atya égnek emelt feszülettel öntött lelket a lengyelekbe, és indult meg a »csillagosok«, katonák felé. Perceken belül hősi halált halt, de a roham győzedelmeskedett.”