Új ellenség a láthatáron!

„Az új ellenség a Nagy Zöld Mumus. Mármint a környezetvédő, különösen, aki a klímaváltozások miatt aggódik. (Nem azonos a Kis Zöld Marslakóval. Azon évtizedekkel ezelőtt az ufó-korszakban lehetett ijedezni, csak Pataky Attila úgy maradt.) Az új mumust: a zöld gondolkodást a kormánysajtó kreatívan »klímahisztinek«, »klímakamunak« nevezi, aki tehát a klíma szót egyáltalán kiejti a száján, az vagy kamuzik, vagyis hazug disznó, vagy hisztérikus bolond. Nincs ki a négy kereke.

A 888 további leleplezést tesz: »kilóg a zöldborsók balos lólába«. Mit zöldborsó, egész görögdinnye! Kívül zöld, belül vörös. »A zöldmozgalom a nemzetközi baloldal új maszkja, amely mögött megbújik a vigyorgó arc«. Mert még vigyorognak is. Sátáni. Pláne, hogy közben visítanak: »Megy a visítás szünet nélkül«. Mind »azon munkálkodik, hogy a konzervatív-szuverenista erők megerősödését fordítsa vissza« (Magyar Hírlap). Vagyis a Fidesz ellensége. Hiszen a felmelegedés, a levegőszennyezés nem áll meg engedelmesen a határoknál, hiába a kerítés. Bayer Zsolt átlátja a helyzetet: »A „zöldpolitika” a globalizáció egyik fedőszerve.« Talán a levegő is az. 

Papolhatnak akármennyit a bezárkózó nemzetállamok szuverenitásáról, egyedül senki sem tudja elhárítani a bajt. És itt a lényeg. A zöldpolitika valódi ellenség, nemcsak taktikai okból kreált. Már önmagában a léte, a tematikája is megkérdőjelezi a bezárkózó nacionalizmusok létjogosultságát. A magyar rezsim már kimutatta a foga fehérjét: akadályozta a szélerőműveket, nem csatlakozott a műanyagzacskók korlátozásához és a széndioxid-kibocsátás csökkentésének új programjához. Na persze. Egyrészt minden európai ügy büdös, másrészt Mészárosék érdekeltségébe tartozik a széntüzelésű Mátrai Hőerőmű, és a német multik se mind rajongói a zöld korlátoknak. ”