„Hitvallást tett közzé a Coca-Cola azt követően, hogy egy civil kezdeményezés nyomán több tízezren tiltakoztak a cég homoszexuális párokat ábrázoló reklámplakátjai miatt.
Krédójukban kijelentik: »Hiszünk abban, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, függetlenül a nemzetiségtől, vallástól, nemtől, életkortól, etnikai származástól, beszélt nyelvtől, hobbiktól és véleményektől. Hiszünk abban, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb. Reklámjainkban, posztjainkban, üzeneteinkben kifejezzük az általunk képviselt elveket, így az emberek egyenlőségébe vetett hitünket. Azt gondoljuk, hogy egy olyan világban, amely ezeken az értékeken alapul, mindenki felszabadultan, boldogan élhet. A szeretethez, szerelemhez való jog mindenkié«.
Önmagában abszurd, hogy egy nemzetközi multicég válaszul a fogyasztóktól érkező kritikákra az emberi jogokról tart didaktikus kioktatást, de a szöveg nem csak emiatt felháborító.
A Coca-Colát eddig olyan tömegtermékként ismertük, amelyet bárki – ha kedveli – nyugodtan fogyaszthatott, anélkül, hogy ezzel bármilyen világnézeti, politikai állásfoglalásra kényszerült volna. A reklámkampány elindítása óta ez nem így van: a terméket magyar ellenzéki politikusok, közéleti szereplők, és a média egy része a kormánnyal szembeni elutasításuk jelképévé tették. A Coca-Cola a fenti hitvallásával nyíltan melléjük állt. Ezzel a kólaivás (vagy nem ivás) hétköznapi cselekedetből politikai-morális demonstrációvá vált. Aki Coca-Colát iszik nyilvánosan, azt a cég a reklámkampányával arra kényszerítette, hogy állást foglaljon a melegjogok mellett. Pontosan emiatt tiltakoznak a plakátok eltávolítását kérő petíció civil aláírói is.
Lenne néhány kérdésünk a Coca-Cola magyarországi képviselőihez, akik az agresszív közterületi homoszexuális reklámkampányt ráerőszakolták a budapestiekre.
1. A Coca-Cola szabadságról beszél, de akkor döntésével miért erőszakolja meg azon fogyasztói lelkiismeretét, akiknek más a véleményük ebben a megosztó társadalmi kérdésben?