A normalitás nem veszett el teljesen, csak elnyomja a hisztériázók és a legaljasabb politikai önérdekből hazudozók és Facebookjukra írogatók zaja.
„Aha! Kezd összeállni a kép!
Madár István közgazdász (ha valaki, hát ő aztán nem kormánykáder!) a Portfólión azt mondja: »Brazília esőerdőt akar irtani, mert úgy gondolja (nem megalapozatlanul), hogy ezzel élénkíteni tudja a gazdaságát és javítani tudja a brazil emberek életszínvonalát. […] egy pillanatra képzeljünk el egy alternatív Magyarországot. Ebben az Alföldet teljes egészében egy áthatolhatatlan, műveletlen dzsungel borítja, amit sokan Európa tüdejének hívnak. Most képzeletben felezzük el a havi jövedelmünket a mostanihoz hasonló árak mellett. Ebben a szegény, 40 százalékban erdővel borított országban jön egy politikus, aki azt mondja: irtsuk ki az erdők egy részét, a fát adjuk el, a területen folytassunk agrárgazdálkodást, mert ezzel jövedelem nélkül tengődő százezreknek tudnánk értelmes munkát biztosítani. Vajon népszerű gondolat lenne-e? Egészen biztosan. Nem nagyon ismerünk olyan országot, amelyik a földterületének 40 százalékát önként és ingyen (sőt költséget felvállalva) az emberiség boldogulásának szolgálatába ajánlotta volna.«
Mindebből láthatjuk, hogy a normalitás nem veszett el teljesen, csak elnyomja a hisztériázók és a legaljasabb politikai önérdekből hazudozók és Facebookjukra írogatók zaja.
Ebben a zajban kell meghallgatni az értelmes hangokat, e ricsajban kell megalkotni egy értelmes és elfogadható környezetvédelmi és klímastratégiát. Másképpen a Gyurcsányok, Jakabok meg az NGO-k fogják továbbra is ámítani a világot – mocskos önérdektől vezérelve.”