A nagy államférfi határozott – és szőrös – állát egy üveg „zéró cukor” feliratú üdítőn nyugtatja, miközben pajkos mosollyal néz a kamerába. Mit akar a tudtunkra adni?
„ »Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.«
Tamási Áron
Van ugye ez a roppant szórakoztató reklám ügy. Magam nem vagyok érintett, nem láttam a plakátokat és nem iszom a jeles cég által forgalmazott cukros vizet sem, mert bár igen sokféle van belőle, de egyik sem bor. Ami elgondolkodtató, az a közélet haladó szereplőinek reakciója, mert ez nagy magyarázóerővel bír.
Nem tudom, hogy mi sarkallta a céget ilyen plakátkampány meghirdetésére. Őszintén szólva, nem is értem a dolgot, mert én úgy tudtam, hogy az efféle – bizonyára költséges – marketingfogások az eladásokat és ezzel párhuzamosan a profitot, vannak hivatva növelni. Bevallom, nem tudom mennyi buzi jár a budapesti metróban és aluljárókban, de ha annyi, hogy megéri egy ilyen reklámhadjárat, akkor a helyzet sokkal rosszabb, mint gondoltam. Mindenesetre, mivel úgy tudom, a neves vállalat a világ legnagyobb dühítőital gyártója – egyben a legnagyobb műanyagszennyező is a Földön – meglepne, ha a budapesti buzik fogyasztása mérhető változást okozna a termelésben.
Miután, mint mondtam, annyira nem hozott ki a dolog a sodromból, csak néhány hír került a szemem elé, így én csak ezekkel foglalkozom.
Az, hogy az affér kapcsán Alföldi Róbert író, festő, rendező, színész, hadvezér és ivarművész, személyes érintettség okán, vödörszámra vedeli a nedűt, nem lepett meg engem, és gondolom mást sem. Most jött vissza a festői Ecuadorból, és kell az újra beilleszkedés a legfontosabb honi ügyekbe. Meg aztán az ősszel bizonyosan lesznek új premierek, előadások és az ezzel kapcsolatos bevételek is, így a művész úr ilyenkor leküzdhetetlen késztetést szokott érezni, hogy állást foglaljon fontos ügyekben, és ezáltal a címlapra kerüljön. Amúgy, megítélésem szerint, ha Alföldi fele akkora művész lenne, mint amekkora PR-os, akkor ő lehetne napjaink Jászai Marija.
Cseh doktornőre sem vesztegetnék sok szót, lévén, az ő fejében olyan sötétség honol, hogy holmi üdítő és azzal kapcsolatos ivari zavarok azon már rontani nem tudnak. És különben is. Engem mélységes elégedettséggel, mi több, eksztatikus örömmel tölt el az ő politikusi pályája. Ez ugyanis – remélhetőleg – kizárja, hogy orvosként kárt tudjon tenni bárkiben.
VAN AZONBAN EGY SZEMÉLY, AKINEK REAKCIÓJÁN TÁN ÉRDEMES ELGONDOLKODNI.
Ez pedig Ujhelyi képviselő úr. Ő ugyanis »Érti, aki érti” felirattal fotográfiát tett közzé, melyen a nagy államférfi határozott – és szőrös – állát egy üveg »zéró cukor« feliratú üdítőn nyugtatja, miközben pajkos mosollyal néz a kamerába. Hát, őszintén szólva, én az vagyok, aki nem értem. Mit akar a tudtunkra adni?”
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Ami a Mediaworks-harcostársakkal történik, az szégyene a közösségünknek.
Közeleg a Pride-felvonulás, Karácsonyék LMBTQ-zászlókkal árasztották el az Erzsébet híd mindkét oldalát.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
A keddi ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
A kommentelők sem értik, mi történt a kormánypárti oldalon.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
