Fontos észrevenni, hogy aki megszokásból írja a Kolozsvári CFR (vagy Kolozsvári Vasutas) helyett azt, hogy CFR Cluj, az egy kádárista berögződést követ.
„Ahogyan a már fent idézett cikkemben felhívtam rá a figyelmet, a német vagy az olasz sajtóban minden további nélkül használják a német vagy az olasz megnevezéseket bármilyen sportklub esetében, a legeklatánsabb példa erre a Hajduk Spalato vagy az AC Mailand esete. Ugyanígy az angol sajtóban is Red Star Belgrade olvasható, nem pedig Crvena zvezda. Nekik lehet, de nekünk meg nem? Ez tipikusan a merjünk kicsik lenni mentalitás, amit nagyon gyorsan el kellene felejteni!
Megfigyeléseim alapján három okra vezethető vissza, hogy miért bevett a magyar sajtóban, sportsajtóban külföldiül írni olyan csapatok nevét is, melyeknek van magyar elnevezése:
Elvből, ez a legritkább, talán csak a szélsőbaloldali/szélsőliberális sajtóban látható ilyen, amikor nemcsak a csapatot, hanem simán a település nevét sem magyarul írják le. Erre példát csak a 444-en láttam, jellemzően vajdasági városok esetében, ez lényegében magyarellenesség.
Megszokásból, és abból fakadó lustaságból: »így olvastam, eddig is így írták, jó az úgy, minek átírni«.
Lustaságból, és abból fakadó tudatlanságból: nem is tudja az adott cikk írója, hogy van magyar neve annak a városnak, ami ráadásul évszázadokig, vagy akár ezer évig Magyarországhoz tartozott.
Alapvetően hiszek benne, hogy az ember eredendően jó, így nem feltételezem senkiről, hogy annyira utálná a (határon túli) magyarokat, mint a fent említett első kategória képviselői, ezért biztos vagyok benne, hogy az utóbbi két variációval állunk szemben szinte minden esetben. Fontos észrevenni, hogy aki megszokásból írja a Kolozsvári CFR (vagy Kolozsvári Vasutas) helyett azt, hogy CFR Cluj, az egy kádárista berögződést követ. Bizony, a Kádár-rendszer máig ható mételyei közül ez az egyik. Persze ez egy sokkal veszélyesebb métely annál, mint hogy csak a sportsajtót érintse, hiszen az egész „merjünk kicsik lenni” borzalom is ugyanerről a tőről fakad.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Dárdai Pál szerint viszont ehhez mindenkinek bele kell tennie a saját részét.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
