A Magyarország elleni mérkőzés után döntöttek a német szövetségi kapitány sorsáról
Hosszabbítanának vele.
Fontos észrevenni, hogy aki megszokásból írja a Kolozsvári CFR (vagy Kolozsvári Vasutas) helyett azt, hogy CFR Cluj, az egy kádárista berögződést követ.
„Ahogyan a már fent idézett cikkemben felhívtam rá a figyelmet, a német vagy az olasz sajtóban minden további nélkül használják a német vagy az olasz megnevezéseket bármilyen sportklub esetében, a legeklatánsabb példa erre a Hajduk Spalato vagy az AC Mailand esete. Ugyanígy az angol sajtóban is Red Star Belgrade olvasható, nem pedig Crvena zvezda. Nekik lehet, de nekünk meg nem? Ez tipikusan a merjünk kicsik lenni mentalitás, amit nagyon gyorsan el kellene felejteni!
Megfigyeléseim alapján három okra vezethető vissza, hogy miért bevett a magyar sajtóban, sportsajtóban külföldiül írni olyan csapatok nevét is, melyeknek van magyar elnevezése:
Elvből, ez a legritkább, talán csak a szélsőbaloldali/szélsőliberális sajtóban látható ilyen, amikor nemcsak a csapatot, hanem simán a település nevét sem magyarul írják le. Erre példát csak a 444-en láttam, jellemzően vajdasági városok esetében, ez lényegében magyarellenesség.
Megszokásból, és abból fakadó lustaságból: »így olvastam, eddig is így írták, jó az úgy, minek átírni«.
Lustaságból, és abból fakadó tudatlanságból: nem is tudja az adott cikk írója, hogy van magyar neve annak a városnak, ami ráadásul évszázadokig, vagy akár ezer évig Magyarországhoz tartozott.
Alapvetően hiszek benne, hogy az ember eredendően jó, így nem feltételezem senkiről, hogy annyira utálná a (határon túli) magyarokat, mint a fent említett első kategória képviselői, ezért biztos vagyok benne, hogy az utóbbi két variációval állunk szemben szinte minden esetben. Fontos észrevenni, hogy aki megszokásból írja a Kolozsvári CFR (vagy Kolozsvári Vasutas) helyett azt, hogy CFR Cluj, az egy kádárista berögződést követ. Bizony, a Kádár-rendszer máig ható mételyei közül ez az egyik. Persze ez egy sokkal veszélyesebb métely annál, mint hogy csak a sportsajtót érintse, hiszen az egész „merjünk kicsik lenni” borzalom is ugyanerről a tőről fakad.”