Megvan, ki lesz Franciaország következő miniszterelnöke
Francois Bayrou már a negyedik kormányfő lesz Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Hogyan illeszkedik a francia erődemonstráció a Macron által ambicionált nemzetek feletti Európához?
„Németország gazdaságilag erős, katonailag nem számottevő, nincs atomfegyvere. Britannia gazdasága so-so, viszont erős a hadserege, és van atomfegyvere, csakhogy valószínűleg távozik az unióból. Következésképp hol kell a franciáknak domborítania? Ott, amiben a kontinensen s legerősebbek: a fegyverkezésben.
De Gaulle már 1958-ban súlyt helyezett rá, hogy a galloknak legyen nukleáris elrettentő ereje, ez volt a Force de frappe. Az elszántság azóta is folytonos, Franciaország ma a világ kilenc atomhatalmának rangsorában az oroszok és az amerikaiak mögött a harmadik, megelőzve Kínát, Britanniát, Indiát, Pakisztánt, Izraelt és Észak-Koreát.
Aligha véletlen, hogy a május végi új uniós vezetésben kisakkozott előnyős francia pozíciók után Macron a napokban látványosan demonstrálta országa katonai potenciálját. Bemutatta a Barracudát, az új atomtengeralattjárót, továbbá bejelentette, hogy a légierőn belül űrparancsnokság alakult az űrből érkező esetleges nagyhatalmi fenyegetések kivédésére.
Mi ez, ha nem a gloire újrafényezésének szándéka?
Már csak három apró kérdés.
Hogyan illeszkedik ez a nemzeti erődemonstráció a Macron által ambicionált nemzetekfeletti Európához?
Nem mondják-e azt a németek, ha erre van pénzetek, miért akarjátok az unióét (a miénket), miért nem fordítjátok a gazdaságra?
Ha Macron a saját országát sem tudja rendbe tenni, miért akarja Európát (és a világot)?
Végül egy ráadás: elég lesz-e a francia katonai izmozás a gloire felragyogtatásához?
Lehet, hogy mégse számol jól.”