Az akadémista high entellektüell balladája

Értjük az iróniát, de az írás felületessége miatt torz és buta. nem az irónia miatt. Ha jobbban megmikroszkópozzuk a FAM által említett eseményeket, szétesik az egész. 1. Kádár-korszak: az Akadémia és az egyetemek mint olyan, bizony egy az egyben a korszak kiszolgálója volt. Tehát aki oda került, eleve megbízható volt, és számosan nem kerültek oda, akiknek ott lett volna a helyük. De voltak kivételek, akik részben mutatóujjat mutattak a hatalomnak (pl. Ruzsa Imre és mások az ELTE bölcsészkarán marxizmus nélkül működő, a korszak élvonalán álló logika tanszéket működtettek). A "SZAKEMBER" szerepe a korszak végére egyfajta csendes vagy passzív ellenállás szinonimája, archetípusa lett. A nyolcvanas években elismert, jó szakembernek lenni már tulajdonképp önmagában rendszerellenes tiltakozásnak, legalábbis különállásnak számított. Tehát az apolitikus akadémista mormolása itt nem illik a poszt által felvázolt ívbe, hanem épphogy szétfeszíti azt. 2. Rendszerváltás: Hát itt egyáltalán nem volt jellemző, hogy az értelmiség, ide értve az akadémikusokat, apolitikusak lettek volna. nagyon sokan, egyre többen beálltak a posztkomcsik és a magyarellenes globalizmus mögé (a beálltak-at nem úgy értem, hogy akkor döntöttek volna, természetesen már eleve ez lehetett a meggyőződésük). Glatz Ferenc, Komoróczi Géza, Kálmán László, Nádasdy Ádám, stb., megkoronázva természetesen az echte akadémista ultralib(tard) intellektuális bűnöző Heller Ágnes, Vajda stb. alakjaival. Szóval nem, az Akadémisták nem azt mondták, hogy "a tudós nem politizál, a társadalom letojva" hanem "a tudós bőszen elárulja nemzetét, a sok primitív fasiszta tejesedénynek coki, én vagyok a szürkeállomány". Ez volt a nagy értelmiségi nyíltlevél-írások és amerikai követségnek való országfeljelentéseknek a korszaka. 3. Ugyanez a második Kádár-korszak, vagyis gyurcsányék idejében. Csak itt már kiderült, hogy nem agysejtek alkotják azt a szürkeállományt, hanem szürkemarhák. A nagy állomány mindössze ezermilliárdos tartozásokat és egy elhagyott székházat termelt a társadalomnak, máig azonosítatlan karhatalmi zsoldosok által kilőtt szemek árán. 4. A kormány természetesen nem darálja be az akadémiát. Vagyis sajnos úgy látom, hogy nem, csak kisebb fazonigazításról van szó. Valójában az egészet be kellene szántani úgy, ahogy van, és újjáalapítani dacára annak, hogy dolgoznak ott tisztességes emberek is. Amúgy meg kit érdekelnek ma már a természettudományok? Akár a konzervatívok, akár a libsik győznek, az akadémia jelenlegi formájában mindenképp a múlt, az interszubjektív faktualitás és fárasztó és költséges módszertani fasizmus avíttas, racionalitás által gúzsba kötött idült csökevénye. A gendertársadalomban nagyjából az lehetsz, aki akarsz (csak normális, hagyományos ne nagyon akarj lenni, az duplaplusznemjó).

2018-19, Az Orbán rezsim megfingatja az egyetemeket, bedarálja az akadémiát. Akadémista (tátog, mint a partra vetett hal): Szolidaritás! Szolidaritás! Társadalom: a tudósnak nem feladata a politizálás, a szakember konferenciákra jár, szakcikkeket ír. Le vagy szarva." telitalálat!

a tudós nem akar politizálni, szakcikkkeket akar írni és konferenciára járni - de a rezsim ellehetetleníti. Kénytelen védekezni, politizálni, de semmi kedve humora hozzá, mert közben nem tud szakcikkeket írni....

Farkas Attila Márton ezek szerint nem tudós, hanem politikus. Nincs ezzel baj, de ha politizálásra adta a fejét, akkor ne csodálkozzon, hogy elfogultnak fogom tartani, ami kétségbevonja tudományos alapállását is.