Vannak sikereink a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és a Tématerületi Kiválósági Program terén. Interjú.
„Kezdjük egy friss fejleménnyel: az ELTE vezetőjeként és akadémikusként hogyan értékeli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezéséről szóló törvényt?
Története alatt az MTA sok változáson ment már keresztül, most ez is egy ilyen alkalom. Amennyire a kormányzati szándékot ismerem, arról van szó, hogy a nemzeti kiválóságokat törekednek egy intézménybe terelni, aminek része lenne az MTA kutatóintézeti hálózata is. Az ELTE vezetőjeként és idén rendes taggá választott akadémikusként alapvető célom, hogy a tudományosság és a nemzetközi reputációnk ne sérüljön, és ne essen a színvonal. Az MTA-kutatóintézetek és az egyetemek egyébként ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, ez az ELTE esetében fokozottabb, hiszen az akadémikusok tagságának csaknem huszonöt százaléka ELTE-s kötődésű. Sok közös kutatócsoportunk van – én is vezetek egyet –, de tudtommal ezeknek a kutatócsoportnak a megléte, fennmaradása nem sérül.
Az elvet jónak tartja?
Nemzetközi tendencia, hogy a tudásértékeket összevonják, van példa erre, s ha már itt tartunk: pár napja derült ki, hogy az Európai Unió tizenhat másik projekt mellett támogatja az ELTE és négy európai egyetem, a Montpellieri Egyetem, a Barcelonai Egyetem, az Utrechti Egyetem és a dublini Trinity College CHARM–EU néven alakult konzorciumát. Ennek lényege, hogy az egyetemek összeadják értékeiket, és ezáltal új tudásbázist, átjárható, nemzetközi virtuális egyetemi kampuszt hoznak létre.
Két éve, amikor hivatalba lépett, a lapunknak adott interjúban több fejlesztési tervről is beszélt. Milyen eredményeket sikerült elérni?
Vannak sikereink a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és a Tématerületi Kiválósági Program, továbbá a nemzetköziesítés terén. Rektorként intenzív kapcsolatot ápolok az ELTE jelentősebb külföldi partnereivel, nemzetközi egyetemi szerveződésekkel, valamint a hazánkban működő diplomáciai és egyéb szervezetekkel. Nemrég írtunk alá megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériummal a diplomaták nyelvi képzésének erősítése, továbbá a magyar nyelv és kultúra széles körű megismertetése érdekében.”
A párizsi klímaegyezmény fölösleges, az EU-s zöld átállást le kell állítani, klímapánikra semmi ok Szarka László MTA-s tudós, geofizikus szerint. Szarka Lászlóval átbeszéltük a klímaváltozást, a felmelegedést, az összes releváns témát. Interjúnk.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
Új frontot nyitnának az akadémiai belháborúban, leszámolásra készülhet a tudományos közösség.
Az Orbán Viktor vezette kormány a kezdetektől fogva ellenezte a migrációs paktumot.
Az egy hét múlva hatályba lépő migrációs paktum néhány rendelkezését tette közzé Orbán Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki azt javasolta egyúttal: ne adjuk fel az ellenállást ebben az ügyben.
