Vannak sikereink a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és a Tématerületi Kiválósági Program terén. Interjú.
„Kezdjük egy friss fejleménnyel: az ELTE vezetőjeként és akadémikusként hogyan értékeli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezéséről szóló törvényt?
Története alatt az MTA sok változáson ment már keresztül, most ez is egy ilyen alkalom. Amennyire a kormányzati szándékot ismerem, arról van szó, hogy a nemzeti kiválóságokat törekednek egy intézménybe terelni, aminek része lenne az MTA kutatóintézeti hálózata is. Az ELTE vezetőjeként és idén rendes taggá választott akadémikusként alapvető célom, hogy a tudományosság és a nemzetközi reputációnk ne sérüljön, és ne essen a színvonal. Az MTA-kutatóintézetek és az egyetemek egyébként ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, ez az ELTE esetében fokozottabb, hiszen az akadémikusok tagságának csaknem huszonöt százaléka ELTE-s kötődésű. Sok közös kutatócsoportunk van – én is vezetek egyet –, de tudtommal ezeknek a kutatócsoportnak a megléte, fennmaradása nem sérül.
Az elvet jónak tartja?
Nemzetközi tendencia, hogy a tudásértékeket összevonják, van példa erre, s ha már itt tartunk: pár napja derült ki, hogy az Európai Unió tizenhat másik projekt mellett támogatja az ELTE és négy európai egyetem, a Montpellieri Egyetem, a Barcelonai Egyetem, az Utrechti Egyetem és a dublini Trinity College CHARM–EU néven alakult konzorciumát. Ennek lényege, hogy az egyetemek összeadják értékeiket, és ezáltal új tudásbázist, átjárható, nemzetközi virtuális egyetemi kampuszt hoznak létre.
Két éve, amikor hivatalba lépett, a lapunknak adott interjúban több fejlesztési tervről is beszélt. Milyen eredményeket sikerült elérni?
Vannak sikereink a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és a Tématerületi Kiválósági Program, továbbá a nemzetköziesítés terén. Rektorként intenzív kapcsolatot ápolok az ELTE jelentősebb külföldi partnereivel, nemzetközi egyetemi szerveződésekkel, valamint a hazánkban működő diplomáciai és egyéb szervezetekkel. Nemrég írtunk alá megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériummal a diplomaták nyelvi képzésének erősítése, továbbá a magyar nyelv és kultúra széles körű megismertetése érdekében.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
A Republikon Intézet korábbi kutatója jelentős EU-támogatást kapott, hogy tanulmányozza az „autokráciát”.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
Csercsa Balázs szerint bármit is állít a Tisza Párt, valójában igent mondanának a háborúra, és a kezdetek óta együtt dolgoznak elismert külsős szakértőkkel, mint például Kéri Lászlóval vagy feleségével, Petschnig Mária Zitával.
Bejelentették a szerződtetését.
