A „mi lett volna, ha…?” történelmietlen kérdés, mégis mindig ott kísért.
„A »mi lett volna, ha…?« történelmietlen kérdés, mégis mindig ott kísért a múlt traumáit hordozó utódok lelkében. A trianoni békediktátumra gondolva ugyanúgy felmerül bennünk, ahogy annak a jogszabálynak a kapcsán, amely 1956-nak ugyanezen a nyár eleji napján lépett hatályba, és a magyar történelem során elsőként engedélyezte szinte korlátozás nélkül a nem kívánt terhességek művi megszakítását.
A szimbólumok iránt fogékony ember számára hátborzongató a két dátum egybeesése: Magyarország területi megcsonkítása és a magzati korukban megölt magyarok millióinak nyomasztó emléke ugyanis összeér ezen a júniusi napon.
Trianonban elveszett az ország kétharmada, családok százezrei szakadtak szét, gazdasági erőforrásaink és kulturális értékeink sora lett oda. Az 1956-os forradalom kirobbanását megelőző nyáron pedig egy szovjet mintára (a Szovjetunióban 1955-ben liberalizálták az abortuszt) ránk erőltetett rendelettel e napon indult el a tragikus folyamat, amelyet meg nem született életek milliói és megtört nők, családok százezrei szegélyeztek a mai napig, s amely – más tényezőkkel együtt – nagyot lendített a demográfiai lejtmeneten.”
Viszont ezzel legalább alkalom nyílhat kibeszélni olyan tabukérdéseket, mint az abortuszon átesett nők későbbi öngyilkossági kísérletei vagy az orvos és az édesapák szerepe. Mi most erre teszünk kísérletet.
Hegedűs Zsolt a miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy édesapja tanácsát követve igyekszik minden nehézség esetén feltenni magának a kérdést: mit mondana és mit tenne Jézus? Gaál Csaba írása.
Persze Trianon nyilván nem turisztikai sokk volt elsősorban, de ez is hozzátartozik az összképhez: a haza „térfogatának” elvesztése, a magashegységek és a roppant kiterjedésű erdők alig elviselhető hiánya. Győrffy Ákos írása.
Sohase feledjük: amiről nem beszélünk, az egy idő után kiesik a nemzet tudatából.
A magyarság értékeiről emlékezett meg az egykori kormányfő Trianon alkalmából.
Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója szerint jó ötlet volt a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítani június 4-ét, mert ez „alapjaiban változtatta meg a magyarság viszonyulását e szomorú dátumhoz.”
A szülinapos Szalahhal felálló egyiptomiak pontot szereztek a Vörös Ördögök ellen.
Kedden és szerdán sorsolnak a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is.
