A múlt héten például a Rádió 1-ben két műsorvezető, Sebestyén Balázs és Vadon János fecsegett egy fiatalemberrel, aki tizenöt év alatt a magyar papi pedofília elleni megmozdulások fő alakjává képzelte (sic!) ki magát. Tragikomikus, ahogy a két, egyébként folyton röhincsélő, hadaró beszédű – ő-ző és ugyé-ző – bemondó elkezdi a témához általuk illőnek vélt ájtatos modorú beszélgetését az antipedofillal. Egyébként szakmailag sem kóserek: nem kérdezték meg a másik felet, az egyházat.
Vendégük célja bizonyos köröknek igencsak imponálhat: megtisztítani a magyar katolikus egyházat a szerinte alkalmatlan vezetőitől. Papoktól, érsekektől, püspököktől, de legfőképpen Erdő Péter bíborostól. A fiatalember története legalább annyira egyszerű, mint amennyire zavaros: 2003-ban állítólag szexuális molesztálás áldozata volt, és négy évvel később, tizenhat évesen fedezte fel, hogy mi is történt vele.
Egyházi iskolája igazgatója meghallgatta ekkor a beszámolóját, és ügye a főegyházmegyei hivatalhoz került. Itt azonban nem a fiú igényei szerint alakult a helyzet, Udvardy György jelenlegi pécsi püspök az ügy komoly kivizsgálását helyezte kilátásba, amihez pszichiátriai szakvélemény és a zaklatóval való szembesítés is tartozott volna. A fiú lelépett. A következő öt évben hallgatott. 2008-ban a rendőrség elvitte a testvérét, aki zsarolta a zaklató papot, pénzt követelt a hallgatásáért. Felfüggesztett börtönt kapott.”