Senki sem tagadja, hogy az „uniós pénzek” jelentős szereppel bírnak az azokat kapó országok – és ennek megfelelően hazánk - felzárkóztatásában.
„Senki sem tagadja, hogy az „uniós pénzek” jelentős szereppel bírnak az azokat kapó országok – és ennek megfelelően hazánk - felzárkóztatásában. Ezért aztán meglehetősen nagy publicitás övezi az egyes uniós finanszírozási ciklusokban szétosztandó kereteket és azok felhasználását. Vigyázó szemeinket ismét Brüsszelre vetjük, miután ősszel elkezdődik a nagy alkudozás a 2021-27-es közösségi büdzséről. A kiszivárgott - az Európai Bizottság szakértői által készített - tervek szerint Magyarország húsz százalékkal kaphat kevesebb dotációt a kohéziós forrásokból, s az agrártámogatásokból is. De mennyi is az uniós annyi? A kérdés nem pusztán a csökkenő apanázs miatt jogos, hanem azért is, mert gazdaság növekedés és fejlettség tekintetében Magyarország - az elmúlt években - némileg elmaradt régiós versenytársaitól, és ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a hazai növekedés kizárólagos záloga az uniós támogatás. Ami a számokat illeti: 2006 óta a bruttó hazai termék (GDP) 4-6 százalékának megfelelő összegű uniós támogatás érkezik hazánkba. Csúcsévekben elérheti a kétezermilliárd forintot is - cirka 300 milliárdot pedig tagsági díjként mi fizetünk be a közös büdzsébe. Az uniós pénzesőnek durván a fele fordítódik beruházásokra, míg a másik fele folyó támogatások formájában kerül felhasználásra (például oktatás, kutatás-támogatás, munkahelyteremtő s megőrző programok).
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezeknek a támogatásoknak egyre növekvő része visszatérítendő támogatás, azaz praktikusan hitel. Szép lassan visszaterelve a gazdaságokat a hagyományos, hitel-finanszírozta fejlesztési-növekedési pályára. Látható tehát, hogy az uniós források jelentős támogatást jelentenek ugyan a konvergencia-folyamatban, de hiba lenne jelentőségüket túlértékelni. Utóbbi kapcsán álljanak itt a dél-nyugat-európai uniós tagállamok példái: “ingyen pénzre” alapozva önmagában nincs felzárkózás. Ugyanakkor, mint felzárkózó gazdaságnak, minden centre szükségünk van. S küzdenünk kell azért, hogy a kohéziós politika maradjon. S változatlanul az élen kell járnunk az „uniós pénzek” lehívásában, és felhasználásában. Közben a kormány az állami beruházások növelésével, a különböző garanciaintézmények megerősítésével, a családtámogatások kiterjesztésével, a Magyar Nemzeti Bank pedig – a bankrendszerrel együttműködve – kedvező hitelkonstrukciók bevezetésével és elterjesztésével igyekszik biztosítani azt, hogy a magyar gazdaság a következő uniós finanszírozási ciklusban egy számunkra kedvezőtlen irányba átrendeződő támogatási rendszer esetén is “megmaradjon”. Mármint a fenntartható négy százalékos növekedési pályán.”
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Navracsics Tibor arra is kíváncsi, hogy a Tisza Pártnak lesznek-e egyéni jelöltjei, vagy csak listán indul.
Az Antall-kormány egykori külügyminiszterére néhány napja egy kőműveskalapáccsal sújtott le egy 70 éves férfi.
„Ukrajna elszívna minden egyes eurót, forintot és zlotyt, amit eddig az európai családok, az európai gazdák és az európai ipar megerősítésére költöttünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A Welt olvasói komoly kritikát fogalmaztak meg az Európai Unió vezetésével és Lengyelország miniszterelnökével szemben.
Törvénytelennek nevezték a visszafordításukat.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
