Nem rázta meg különösebben az európai közvéleményt a csúcsjelöltek szerda esti vitája.
„A Spitzenkandidat-rendszer nevű, öt éve bevezetett innováció alapvetően azt a célt szolgálja, hogy erősítse az Európai Parlament nyomásgyakorlási potenciálját az unió végrehajtó testülete elnökének kiválasztásában. A szabályok szerint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a választások eredményét, de nincs semmilyen automatizmus, ami a bizottság élére röpítené a nyertes pártcsalád jelöltjét.
Nem meglepő, hogy a tagállami állam- és kormányfők nem ujjonganak egységesen az új rendszerért, hiszen a status quo elbillenését jelenti a parlament irányába. Különösen érthető Emmanuel Macron francia elnök ellenkezése, aki mögött nem áll nagy pártcsalád, így még annyi beleszólása sincs a folyamatba, mint mondjuk Angela Merkel német kancellárnak, aki épp tegnap emlékeztetett arra, hogy már öt éve is hangot adott kétségeinek a rendszerrel kapcsolatban.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Donald Tusk szövetségesei nem hagyják, hogy összezavarják narratívájukat a tények.
A lengyel ellenzék vezetője is reagált a kormányfő vádjaira.
