Megható, reménykeltő, megtisztelő

Ez tényleg nemes és lélekemelő feladat, tisztelt Azbej Tristan. Erőt, egészséget, sok sikert hozzá.

szipogok a meghatottságtól, szinte könnyezem, látom, minden millió jó helyre került, ezért csak félve merem megkérdezni: a kútvölgyi kórházat sikerült már leszigetelni?

A V4 ezen a téren is alkothatna valami ütőset.

Most már biztos: a CEU-n Orbán-fóbiás gyűlöletzombikat tenyésztenek... Már a módszerváltás utáni első években felbugyogott, és azóta – az újabb választási vereségek miatt – egyre elfojthatatlanabbá vált a gyűlölet liberális honfitársainkban. Hol lámpavasra akasztanák a jobboldaliakat, hol IFÁ-ra dobálnák a hulláikat, újabban pedig a miniszterelnök repülőgépének lezuhanásáról álmodozik a Soros-egyetem egyik tanára. Miért gyűlölnek ezek a liberálisok ilyen gyilkos indulattal minket? Mi, liberálisok pedig képtelenek vagyunk kimondani, amit szerintem valójában érzünk, hogy tudniillik mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket. Ez Kornis Mihály SZDSZ tájéki író baráti üzenete a Beszélőben 1993-ból a „szélsőjobboldaliaknak”. Szélsőjobboldali alatt természetesen már akkor is ugyanazokat kellett érteni, mint manapság: akik nem liberálisok. Aki pedig szélsőjobboldali – tehát a teljes nemzeti oldal, MDF-estől a MIÉP-esen, kisgazdán és kereszténydemokratán át a fideszesig – arról rövid úton kimutatható és ki is kell mutatni, hogy potenciális tömeggyilkos, és eszerinti bánásmódot érdemel. Meg kell bélyegezni idehaza és külföldön, ki kell rekeszteni a jobb szalonokból, el kell lehetetleníteni anyagilag, addig kell terrorizálni, amíg megtörik és átáll, vagy kikészül. Innen már nem nagy bakugrás, hogy az ilyennek a halálát is lehessen kívánni – hogyne, hiszen „szélsőjobboldali”, tehát leendő tömeggyilkos… Ezen a kornisi termőtalajon, ebből a gyűlölet-trágyaszőnyegből szökkenhettek szárba aztán az olyan, máig ható ars poeticák, mint például Sz. Nagy Csabáé 2001-ben az akkor még vérliberális Magyar Hírlapban: „Pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki sem akar – sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót – likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek.” De a példák hosszasan sorolhatók napjainkig, mikor a 24.hu újságírói Bayer Zsolt és Ómolnár Miklós lámpavasra lógatását sürgetik, az Átlátszó bloggere pedig IFA-platókra lapátolná a jobboldaliak hulláit. És a többi. Így érkezünk el a mába, Kovács M. Mária internetes zöngeményéig. A Soros-egyetem liberális történelem „professzora”, hiperaktív ellenzéki aktivistája, aki Netanjahunál kilincselt a szerinte antiszemita Magyarország elítéléséért, azon töri a buksiját a Facebook-oldalán, mikor zuhan már le Orbán Viktor repülőgépe is, miként a néhai lengyel államfőé. A reménykedésbe beszáll a Klubrádió szerkesztője, Göczey Zsuzsa, aki azon heherészik egy sort, hogy Orbánból csak egy van, ellentétben Kaczyńskival, akinek politikai örökébe az ikertestvére, Jarosław lépett. Hát nem vicces?