Magyarország nagyon nagy dolgot tett le az asztalra

„Hogyan értékeli a Mathias Corvinus Collegium által szervezett migrációs csúcsot?

Az előadók nagyon jól érezték magukat Budapesten és az MCC-ben is, többen diákjainkkal is találkoztak. A konferencia színvonalát nagyon magasra értékelték, és sokan azt mondták, hogy ez volt az egyik legjobb tudományos rendezvény, amin az utóbbi években részt vettek. Kifejezték azt is, hogy a jövőben nagyon szívesen jönnek majd Budapestre. Érdekes volt, hogy a magyar sajtó mellett a külföldi is intenzíven beszámolt a konferenciáról.

Melyik volt a rendezvény legérdekesebb része?

A legérdekesebb rész Orbán Viktor miniszterelnök, Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök és Vaclav Klaus, volt cseh elnök előadása volt. A konferencia egyik legnagyobb eredménye, hogy az utolsó napon is nagyon színvonalas megszólalások voltak, és a migráció olyan aspektusára hívták fel a figyelmet az előadók, amit eddig a magyar közönség nem vagy csak kevéssé ismerhetett. Úgy érzem a konferencia végig magas színvonalon zajlott, nem volt lényeges ingadozás az előadások minőségében.

Az Ön számára mi volt a legnagyobb újdonság?

Több előadásban visszaköszönt az a gondolat, hogy a diverzitást, a sokszínűséget csak nemzetekben lehet megélni. A multikulturalizmus minden embert egy egységes olvasztótégelybe zár, ami pont a különbözőségeket tünteti el, tehát pont azt pusztítja el, amit valójában hirdet, a sokszínűséget. Nagyon érdekes volt Borjas professzor, aki a Harvardról érkezett hozzánk, előadása, aki a migráció gazdasági aspektusaira hívta fel a figyelmet, és kutatásaiból kiderült, hogy az alulképzettek bevándorlása mindig negatívba fordul, míg a magasan képzettek beérkezése pozitív is lehet.

A konferenciával Budapest felkerült a világ tudományos térképére a migrációt illetően?

Előadóink azt mondták, hogy ilyen színvonalú és méretű konferencián nagyon régen szerepeltek vagy vettek részt. A nagy nevek egyértelműen kijelentették, hogy Magyarország nagyon nagy dolgot tett le az asztalra. Az elmúlt években a nyugati gondolkodók szemében nagyon érdekes lett Magyarország. Fontos megjegyezni, hogy a hazánkba érkező kutatók korábban a nyugati sajtóban szinte csak negatív dolgot olvastak Magyarországról, és gondolkodó emberek lévén már korábban is kételyeiket fogalmazták meg, hogyan lehet szinte csak rosszat írni egy országról. A most megszerzett tapasztalataik alapján többen elmondták, hogy a hazánkról korábban kialakult kép nagyon torz volt, és a személyes tapasztalataik teljesen másról győzték meg őket. Többen kiemelték a gondolatok minőségét és színvonalát is, vagyis, hogy ha valaki nem is értett mindennel egyet, az elhangzott érvek minőségét vitára érdemesnek találta.”