„Akkor nem is szerepel a terveid között, hogy átigazolj egy kereskedelmi tévéhez?
Több szempontból sem. Az egyik, hogy akkor nagyon nehéz lenne elhárítanom a celebműsorokban való részvételt. Ennél sokkal fontosabb, hogy a hazai kereskedelmi televíziózás szerintem rossz irányba halad. Ha megnézzük a külföldi csatornák vagy a netes szolgáltatók kínálatát, azt látjuk, hogy világban manapság olyan filmek és sorozatok sikeresek, mint például a Teljesen idegenek, a Gomorra, a Képmás vagy a Briliáns barátnőm, amelyek valós társadalmi problémákat feszegetnek, mégis komoly nézettséget érnek el. Ehhez képest a hazai gyártású sorozatok arra futnak ki, hogy nevetségessé tegyék az egyszerű embereket vagy a falusiakat. De az is pikáns, hogy a magyar nézők rajonganak a hazánkat meghódító Szulejmánért. Hát nem lehetne egy sorozatot építeni egy magyar történelmi figura köré?
(...)
Soha nem szerepeltél a politika első vonalában, viszont a szimpátiádat sem rejtetted véka alá. Egyértelmű kiállás volt, hogy 2002-ben az induló Hír TV egyik arca lettél, de az is, hogy 2011 óta beszállítasz a közmédiának. Mennyire foglalkoztat a napi politika?
Mindig is konzervatív értékvilágú, de progresszív gondolkodású embernek tartottam magam. A közéletben is kizárólag az értékek érdekelnek, az érdekek mentén zajló pártpolitika egyáltalán nem.
A barátaiddal sem politizálsz?
Sikítva menekülök, ha a társaságomban valaki elkezd politikáról beszélgetni. Jó, ez így túlzás, de tényleg szólok ilyenkor, hogy ha még egyszer valaki politizálni kezd, akkor hazamegyek. Nonszensznek tartom, hogy két jó fej ember össze tud veszni egy politikuson vagy egy politikai eseményen. A barátaimat nem pártszimpátia alapján válogatom, a környezetemben élők a legkülönbözőbb helyekre húzzák be az ikszet, és én nem vagyok hajlandó ez alapján megítélni őket.”