Gyengélkedő akadémia

2019. március 12. 12:34

Az eredmény több mint lesújtó.

2019. március 12. 12:34
Tibor Tamás
Népszava

„A 2010-2018 közötti kilenc évben Magyarországnak egyszer (2014) sikerült a legjobb nyolc közé eljutnia. Közben a portugálok ezt hétszer, a szomszédok közül az osztrákok és a szerbek négyszer, a horvátok és az ukránok háromszor abszolválták. Csak érdekességként: a magyar produktumra – többek között – az izlandiak, az észtek, a litvánok és a finnek is képesek voltak. Tao, stadionépítési megalománia, a labdarúgás közvetlen és közvetett politikai-kormányzati megszállása nélkül. Némi malíciával jegyzem meg, hogy amikor még nem volt a napjainkat jellemző görcsös, igen sok közpénzbe kerülő, ám sikertelen akarás, 2006-ban az U17-es korosztály ötödik, 2008-ban az U18-as harmadik helyen végzett az Európa bajnokságon. Nem szólva húsz éveseinkről, akik bronzérmet nyertek a világbajnokságon. A közismert magyar fordulattal is élhetnék: lám-lám, a pénz nem minden. Főleg, ha dilettáns akarnoksággal vegyül.

Azért ne lépjünk túl ilyen könnyen a pénz mérhetetlen mennyiségén. Ha összeadjuk a magyar fociba ezen időszakban bezúdított forintesőt (tao, labdarúgásra fordított egyéb közvetlen és közvetett központi-önkormányzati költségvetési tételek, szponzorációk, hirdetések, tv díjak, stb.), az az ezermilliárdot is meghaladja. Ennek fényében az eredmény több mint lesújtó. Válogatottunk tartósan a világrangsor félszázadik helye közelében tanyázik, enyhén szólva nem volt diadalmenet egyszeri szereplésünk a legutóbbi kontinens bajnokságon, miként klubcsapataink is rendszeresen a futottak még kategóriába soroltatnak a nemzetközi kupákban. Sajnos kihagyhatatlan: rendszerünk e tizennyolc év alatt egyetlen olyan játékost sem tudott kibocsátani, aki valamelyik topbajnokság élklubjában meghatározó labdarúgó lett volna. Szemben számos kis lélekszámú, szegény, különösebb futball tradíciókkal nem rendelkező országgal. De félre ezekkel az állandó kitekingetésekkel, nézzük, mi van itthon.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
48gondolkodó
2019. március 12. 18:54
Tibor Tamás? OTSH vezető sőt elnöke volt az átkosban meg utána is. Legfőbb érdeme hogy a sportegyesüketek, sportági szakosztályok leigazolt sportolók kb. 80%-át sikerült regnálása alatt elinflálni a többi hab a tortán. Igazi reformkommunista!
puszika
2019. március 12. 18:22
Nem kellene ezt neked magyarázni Tibor elvtárs,de azért megteszem! ÖSSZEOMLANI EGY PILLANAT ALATT LEHET DE VALAMIT ÚJJÁÉPÍTENI ÉVTIZEDEKBE TART. Ez érvénye s a magyar sportra is! Amúgy meg elmúltak már azok az idők amikor "Egy KISZ titkár munkájának alapjai" című korszakos ,egy könyvtárból sem hiányzó művel érdemeket lehetett szerezni. 1976! No erről ennyit!!
nemecsekerno_007
2019. március 12. 15:34
Ki ez a f@sz?
Onurisz
2019. március 12. 15:01
Népszava vagy sem, sajnos minden szavával egyet kell értenem. Régóta komolyan azt gondolom, hogy a semmirevaló futballrugdalókból lett futball-tornatanárokat egytől-egyig le kellene cserélni más, sikeres sportágakból (kézilabda, vízilabda, kajak-kenu, stb.) hozott edzőkre, nevelőkre. Ennél rosszabb eredményeik nem lennének és legalább ők is keresnének egy kicsit. Egyébként biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb eredményeik lennének.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!