Mi a jelentősége a Magyar Politikai Enciklopédiának?

2013-ban magam is részt vettem azon a beszélgetésen, amelyen megszületett a Magyar Politikai Enciklopédia terve. Pásztor Péter Roger Scruton angol nyelvű politikai szótárát javasolta lefordítani, de az általa kezdeményezett megbeszélés során hamar kiderült, hogy e fordításnak kevés értelme van: fogalmaink, történelmünk, felfogásaink és szellemi hagyományaink miatt joggal merült fel az önálló munka igénye.

Erre a feladatra a résztvevők – egyetemi tanárok, kutatók, szerkesztők – képesnek is látták a hazai politikaelméleti közösséget, amely behatóan foglalkozik a politikai gondolkodás, eszmetörténet, történettudomány, illetve filozófia és teológia vonatkozó kérdéseivel. Miután Pásztor Péter beadványára a Polgári Magyarországért Alapítvány is kedvezően válaszolt, elindulhatott a munka. 

Hogy mit kívántunk megvalósítani? 

Célunk az volt, hogy a „hosszú rendszerváltozás” két évtizede, különösen a 2009-ben tetőzött válság után

Ennek formája az „enciklopédia” – oly „körkörös tanulmányi rendszer”, amely a történelem folyamán sokszor jelent meg nagy ívű átalakulások kifejezéseként: a francia enciklopédistáknál éppúgy, mint a 19. és 20. század átfogó munkáiban.

Amire törekedtünk, persze szerényebb volt: a magyar politikaelméleti gondolkodás tágabb és szűkebb köreinek az áttekintése, amelyet két évtizeddel a rendszerváltozás után e tényt módszeresen feldolgozó tudósok alkotnak meg, s amelyhez mindazok érdemben folyamodhatnak, akik már nem a régi rendszer lexikális műveiből kívánnak tájékozódni. Mindezt világosan jelzi Scrutonnak a kötethez írt előszava, illetve Orbán Viktor miniszterelnök ajánlása, akik a munkát a „nyelvpolitikai küzdelem” keretében helyezik el és hangsúlyozzák a további munka követelményét. 

Milyen eredményre jutottunk?

Mivel a szerzők és szerkesztők jó része teljes állásban tanít és kutat fő munkahelyén, munkánk tempója csak mérsékelt lehetett. Hála a főszerkesztőnek, mégis viszonylag gyorsan megszületett a címszólista, majd kijelöltettek a szerzők, végül megkezdődött a cikkírás.

A szerkesztők minden szócikket elolvastak és megvitattak. A kifogásokat és megjegyzéseket a főszerkesztő megtárgyalta a cikk szerzőjével, majd több fordulóban kialakult a végleges szöveg. A kötet terjedelme fokozatosan nőtt, míg elérte a mai nagyjából 700 szócikk mennyiséget. Kiderült, hogy a cikkek számát könnyűszerrel növelni lehetne, miképpen az is, hogy a jelen munkának is vannak oly hiányosságai, amelyeket csak új kiadás pótolhat. Mégis elmondható, hogy

– szinte kizárólag önszorgalomból. A munka egyszerre felfedező és alkalmazott kutatás eredménye: az egyes szerzők a maguk kutatói tapasztalatából merítettek, miközben nemzedékek gondolkodását befolyásoló munkát hoztak létre. Használhatóságát a szócikkek felsorolása és az ajánlott olvasmányok listája segíti.

Miben áll a munka fontossága?

Tartalmilag az enciklopédia jelentősége abban áll, hogy a politikaelmélet konzervatív dimenzióját helyezi előtérbe, mégpedig oly részletességgel és alapossággal, amit mások sem egyénileg, sem közösségileg nem végeztek el idehaza. Említendő itt az egyes felfogások részletes bemutatása, alapfogalmak kidolgozása, ami önálló gondolkodó teljesítményt feltételez, illetve történeti személyek kiemelése, ami gondos kutatásokra épül.

A kézikönyv minden szócikke az aktuális szakirodalom ismeretét tükrözi. A hasonló, más nyelven született enciklopédiákkal bátran felveheti a versenyt, ugyanakkor a magyar valósághoz való kötődése egyedivé teszi. Kiemelendő tehát az önálló, idehaza előzmény nélküli, alapos tudományos teljesítmény. Az eredmény kiértékelése most már a szakmai közösség feladata. 

Milyen konfliktusokkal szembesültünk?

A kötet létrehozásában mintegy száz kutató és tudós vett részt. Amikor elkezdtük a munkát, a politikai klíma különbözött a mostanitól: úgy véltük, a konzervatív oldal képes összefogni a felfogásához tartozók teljes körét. Időközben a politikai élet súlypontjai elmozdultak, ami soha nem egyetlen fél felelőssége.

A Magyar Politikai Enciklopédia hordozza ennek lenyomatát; szerzői közül néhányan nem fogadták el a szerkesztőség javításait és gazdátlanul hagyták a cikküket (ilyenkor a cikk szerzőjeként a Szerkesztőbizottság került megnevezésre). Máskor a szerkesztők is hosszas eszmei csatákat vívtak egymással, amelyek során kiderült, hogy a tágabb közösségeink konfliktusai a szerkesztőségben is megjelennek. Mindezt belátással, engedményekkel kezeltük. Olyan keretet jelöltünk ki, amelyben a felfogások széles skálája talál helyet. Szembesülnünk kellett a korrektorok alapos kifogásaival is. Ezekre is sikerült megoldást találni, így a munka ma egységes műként áll előttünk, amelyben, mint Jézus Atyja házában, „sok lakóhely van”. Mindez társadalompolitikai mintaként is szolgálhat: az enciklopédiában a konfliktusok feldolgozásának, a különvélemények tiszteletben tartásának, a megegyezésnek az útját jártuk. 

Mi a következő lépés?

Az enciklopédiában egységben jelenik meg a felfedező kutatás és az alkalmazott tudomány. Akadémiai kutatásra épülő, közéleti-nevelő munka. Eligazító lehet egyetemi szemináriumokon éppúgy, mint miniszteri irodákban, politikai és társadalmi intézményekben, civil szervezetek és egyházak könyvtárában. Hatása nem lesz könnyen matematizálható. Mégis hat és hatni fog, gondolkodást befolyásol és cselekvést képez. S különösen: folytatandó. Több hasonló munkára van szükségünk, amelyek az elmaradt átértékelés szilárd alapját hozzák létre. E munkákat nemzetközileg is hozzáférhetővé kell tenni az angol nyelv és az internet segítségével. Ekképpen minden érdeklődő rácsodálkozhat a viszonylag csekély létszámú magyar tudóstársadalom alkotóerejének gazdagságára és minőségére.

A szerkesztőségi bevezető konklúziója szerint:

Miként enciklopédiánk is mutatja, szakmai munkánkban éppúgy, mint minden közügyben, „enciklopédikusan”, a körültekintés, méltányosság és megegyezés útján érdemes járnunk.

Pásztor Péter, Egedy Gergely, Filep Tamás Gusztáv, Karácsony András, Király Miklós, Mezei Balázs, Pesti Sándor:

Magyar politikai enciklopédia

Budapest: MCC-Tihanyi Alapítvány, 2019, 648 oldal, ISBN 978-615-80718-5-7)