Fegyverbe!

„Ők fognak egy szál alsóneműben, vagy anélkül mászkálni az öltözőben, miközben ez majd nézi őket. És majd ő is ott kalandozik pucéran, miközben lábai között ott lóg(?) az egész ocsmány hülyeség természetes cáfolata. Vajon milyen érzés lesz ez nekik? Mert ugyebár a sajtóból tudjuk, hogy például a ködös Albionban, ahol az elmebaj már a tetőfokára hágott, voltak efféle »nők«, akik kérésükre a női börtönbe kerültek, és aztán botrány is lett a dologból, mert ott, a nőiségükkel homlokegyenest ellenkező interakciókba keveredtek a valódi női elítéltekkel. Csak mert valami hülyék úgy döntöttek, hogy az ivarszervek nem számítanak, csak az illető saját kijelentése bizonyíthatja a nemét. Mi van ha majd a női öltözőben, a csinos, kívánatos munkatársnők láttán ébred rá, hogy tévedett?

Túl ezen nem kérdezték meg az illető cégnél dolgozó hölgyek férfi hozzátartozóit sem. Nyilván mert ciszheteró taplónak gondolják őket, akik nem tudnak a kellő nyitottsággal állni a dologhoz, ezért a véleményük nem számít. Van is valami ebben, mert én békés ember vagyok, ám ha valamelyik női hozzátartozómat kényszerítenék ilyen förtelmesen megalázó helyzetbe, bizonyára nem tudnék jótállni magamért és akár jogon kívüli eszközzel (vö.: szívlapát) is, de beavatkoznék. Én ugyanis úgy emlékezem, engem arra tanítottak, hogy az ember mezítelen teste nem tehető közszemlére az akarata és beleegyezése nélkül, és – tudom förtelmes fasiszta megkülönböztetés – ez különösen vonatkozik a nőkre. Azt is eszembe vésték, hogy a nők védelmezése pedig nem az ostoba feministák, hanem a férfiak dolga, mert ezt diktálja a lovagiasság, ami – tudom – szintúgy fasiszta ciszheteró fogalom.

Amint a Háttér Társaság neve fölmerült, azonnal nyilvánvalóvá vált az egyedi eset mögött meghúzódó szándék. Nem ennek a szerencsétlen beteg lelkű embernek az ügyéről van szó, hanem sokkal többről. Precedenst kívánnak teremteni. Amint az a boldog nyugaton már megtörtént, itt is ki akarják alakítani a félelem légkörét, az ahhoz szükséges hivatalokkal és ilyen-olyan NGO-kal, érdekképviseletnek álcázott besúgóhálózattal. A cél az, hogy senkinek még csak eszébe se jusson a józan ész nevében felemelni a szavát, mert azonnal rátámadnak, és – mint azt már szerte a nyugati világban láthatjuk – mindenféle repressziók érik, kirúgják a munkahelyéről, derékba törik a karrierjét. Gonosz diktatúra épül, a perverz hülyeség diktatúrája, és mindez természetesen az emberi jogok, a nyitottság és elfogadás álcáját viseli.”