Tisztelt Miniszterelnök Úr!

„Tisztelt Miniszterelnök Úr!
258 nyarán, a keresztényüldözések idején, a legnagyobb szorongattatásban II. Sixtus pápa közvetlenül vértanúhalála előtt arra utasította diakónusát, Lőrincet, hogy ossza szét az egyház vagyonát a rászorulók között. Amikor a birodalom tisztviselője alig három napot adott neki, hogy az egyház értékeit átadja, Szent Lőrinc összegyűjtötte a szegényeket és betegeket, és azt mondta: Íme, ők az egyház vagyona, ők az egyház kincsei.
Miniszterelnök Úr! Ön azt mondta, érték nem veszhet el, és az Akadémia vagyona csak az Akadémiát illeti. A miniszter most mégis létében fenyegeti az Akadémiát, és tudósaitól akarja megfosztani azt. Mert melyek az Akadémia értékei, ha nem a kiművelt emberfők? Mi az Akadémia vagyona, ha nem az ötezer ott dolgozó ember és családjuk? Mi lehet a jövője a kiüresített és tudósaitól megfosztott Akadémiának?  Hogyan töltheti be  e vagyon és ezen értékek nélkül nemzeti küldetését, melyre majdnem kétszáz éve alapították?
Miniszterelnök Úr! Az Akadémia nem tégla és habarcs. Nem egy szám a költségvetésben. Nem holt dolgok leltára. 
Az Akadémia mi magunk vagyunk!
Üdvözlettel,
az Akadémiai Dolgozók Fóruma”