Nincsen semmi irigylésre méltó az Európai Uniós tagságban

„Az Európa-szerte végighúzódó politikai instabilitás elsődleges okainak számít az EU fölényeskedése, szörnyű kivételezése, a választásokat övező megvetése, fojtogató politikai vaskalapossága, valamint csökönyös merevsége. Ugyanakkor mindenekelőtt a probléma az, hogy az Európai Unió nem igazán kormányzó intézmény a szó hagyományosan vett értelmében. Nem igazán látja el a kormányok elsődleges feladatait úgymint a joguralom és a rend fenntartását, valamint egy működő társadalomban jelenlévő különféle érdekek összebékítését. Ehelyett az Európai Unió egy meghatározott célt követő projekt. A funkciója az, hogy »még több Európát« alkosson. Vagyis saját magáért létezik. A saját tagországainak »összevegyített« szuverenitását használja arra, hogy még több szuverenitást csatornázzon el tőlük. Éppen emiatt a hatalom egy olyan testület kezében összpontosul, amelyet nem választottak meg, és ez a testület éppen emiatt hagyja figyelmen kívül, illetve próbál meg felülírni minden olyan nemzeti választást, amely nem a már eleve létező Európai Uniós célokat támogatja. Az Európai Unió bebizonyította, hogy képes sebességet váltani, de azt nem, hogy képes lenne irányváltásra is. Ha viszont nem képes korrekcióra, akkor látványosan fog megbukni.”