Budaházy Edda Művek Zrt.

„Ahogy a lejátszóban végleg elkopott a Soros: Simogató Zsidómigráncs szólamok slágerválogatás, várható volt, hogy minden magyarok ura szokásos éves vezérszónoklatában legújabb csodafegyverként fedezi fel a társadalom alapegységét, Ytongját, Silkáját és Porothermjét, a szent családot. A futurisztikus innovációhoz (most akkor ez is csak egy mezei politikai termék?) pedig nem csupán vastaps dukál, cukorkaosztogatás is jár. Lesz itt aranyeső a szép kis CSOK-os házra, szingliadó helyett feleséghitel, Fundamenta helyett pedig adójóváírás »szerelemre születtem« jeligére, meg persze meseautó, pénzenergiát hozó sok-sok csodanagyi és még több csodagyerek. Pusztán annyi a baj, hogy nem csak nagy bánata, töke is van a menyasszonynak.

Oké, Kedves Miniszterelnök Úr, de ahhoz, hogy gyerek legyen, először is praktikusan nem árt egy hosszú távon jól működő, stabil párkapcsolat. Tudjuk, hogy ezt nem veszik komolyan, de azért csak elmondom, hogy az Önök által mostanában igencsak ferde szemmel nézett és megcsipkedett Magyar Tudományos Akadémiának nevezett habókos műhely munkatársai legutóbb kimutatták, hogy Magyarországon is pusztít a magány, a gyermektelenség egyik legfőbb oka pedig a partnerhiány. Hogy ennek mi az oka? A gyermektelen nők aránya 2001 és 2011 közt miért nőhetett másfélszeresére? Erről vannak sejtéseink, de az biztos, hogy nem fog segíteni, ha a túlóratörvény által (is) végleg a szalag mellé szegezik a fiatalokat (is). Főleg azokat, akik eleve kapcsolat- és ingerszegényebb környezetben élnek (leszakadó, elnéptelenedő régiók, falvak, szegregátumok, stb.), és erőforrások híján esélyük sincs sűrűn kimozdulni vagy végleg kitörni onnan.

Mert akkor szervezhetnek akárhány táncválasztó-párválasztót, búcsút, meg keresztény ifjúsági világtalálkozót, azok alkalmából és tiszteletére is legfeljebb nix ugribugri lesz. Nem tudjuk pontosan az okokat, de az máris egy valóban szimpatikus és közpénzmilliárdokat megspóroló családpolitikai intézkedés lenne, ha a fejlesztést megelőzte volna kutatás is. (És most nem, egyáltalán nem a nemzeti konzultációnak csúfolt demokráciakellékre gondolok.) Ott van például a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete, a (Meg)Figyelő már úgyis »átvilágította« őket. Főleg miután az Önök Magyarságkutató Intézetét is pusztán olyan életbevágóan fontos kérdések érdeklik, hogy csak azért sem a halszagú finnektől származik dicső nemzetünk.”