Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Azt gondoltuk végig, milyen lenne az Országgyűlés környezete, ha 1945 után szimulált népítéletekkel nem rombolják le a korábbi alkotásokat. Interjú.
„– A Kossuth tér átalakítása körül többször robbantak ki viták, de talán egyik sem volt olyan éles, mint a Nagy Imre-szobor áthelyezése miatti konfliktus. Megérte a rekonstrukció elfogadottságát kockára tenni?
– A Steindl Imre Program kicsit olyan, mint Antall József személye, akit manapság az őt korábban élesen bírálók is nagy államférfiként, pozitív jelzőkkel emlegetnek. A Károlyi Mihály-szobor eltávolítása, a fakivágások, a József Attila-emlékmű áthelyezése egyaránt indulatokat generáltak, amelyek idővel lecsillapodtak, és utólag visszanézve szinte mindenki elégedett. Szerintem most is ez fog történni. A Vértanúk tere és a Vécsey utca ugyanolyan gyorsan beépül majd a város szövetébe, mint ahogy az újragondolt Kossuth tér, amely ma már kötelező megálló minden Budapestre érkező turista számára. Logikusan haladunk, amikor a Vértanúk terét is bekapcsoljuk az Országházat körülölelő sétaútvonalba. A tanácsköztársaság áldozatainak emléket állító szobor visszahelyezésével párhuzamosan megszüntetjük az autóforgalmat, így a korábban szinte megközelíthetetlen alsó rakparttól egészen a Szabadság térig egybefüggő sétálóövezet alakul ki.

– Nagy Imre szobrának áthelyezése csak forgalomszervezési probléma?
– Beszéljünk akkor a szimbolikus kérdésről! A 2011-es országgyűlési határozat óta világos tájékozódási pontok szerint haladunk: az egyik ilyen, hogy a tér rekonstrukciójakor az ősbűn, a szoborrombolások előtti állapotokhoz nyúlunk vissza. Azt gondoltuk végig, milyen lenne az Országgyűlés környezete, ha 1945 után szimulált népítéletekkel nem rombolják le a korábbi alkotásokat, és nem hagyják évtizedeken keresztül leromlani a teret. Szalonképtelen emlékműveket nyilván nem állítanánk újra, de erről szó sincs.
– Számunkra az új Kossuth tér azért is izgalmas, mert több az 1945 előtti állapot reprodukálásánál: hadd utaljunk az országzászlóra, József Attila szobrára vagy az 1956. október 25-i sortüzet megörökítő kompozícióra. A forradalom miniszterelnökének 1996-ban felállított, közkedvelt emlékműve miért nem maradhatott?
– Nem doktriner módon hajtottuk végre az eredeti arculat visszaalakításáról szóló döntést. A szorosan vett Kossuth teret meghatározó négy szobor – Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Tisza István, Andrássy Gyula – esetében ugyanakkor ragaszkodtunk az újraállításhoz, minden más emlékművet eltávolítottunk. Nemcsak a baloldali ikon Károlyi Mihály szobra, hanem a jobboldal számára fontos, Makovecz Imre tervezte jelképes ötvenhatos sír vagy Kovács Béla egykori kisgazda politikus – az első Orbán-kormány idején felavatott – mementója sem maradhatott. Nagy Imre is ebbe a kategóriába tartozik. József Attila nem zavarja meg a szimbolikus térszerkezetet; a Kossuth tér szélén áll, ez egy elfogadható kompromisszum. Nagy Imre szobra viszont a Vértanúk tere közepén áll, így a négy nagy szobor pontosabb analógia, mint József Attila.”