A kormányt nyilvánvalóan meglepte az utcai demonstrációk nagysága és intenzitása.
„Az elmúlt hetekben Magyarország újra a nemzetközi sajtó címlapjaira került. Ami ezúttal a figyelmet megragadta, az az a mozgalom, amely a Munka Törvénykönyve újabb átírása ellen indult el. December 12-én a Fidesz elfogadott egy törvényt, amely a túlórák keretét a dolgozók számára az éves maximális 250 óráról 400 órára emelte. Ezt a kormányzó Fidesz egyébként már 2011-ben is a munkaadók javára módosította. -A törvény mostani elfogadását a parlamentben sorra lejátszódott kaotikus jelenetek kísérték, melyek során az ellenzéki képviselők a törvény elfogadását kívánták obstruálni.
Ugyanakkor pedig szabad kezet ad a munkaadónak arra, hogy akár három évig halogassa a túlórák kifizetését. Tavaly már beterveztek egy hasonló módosítást, azonban azt akkor gyorsan visszavonták, miután a kormány rájött arra, hogy a népszerűtlen intézkedés közvetlenül a 2018 parlamenti választások előtt bedöntheti a Fidesz népszerűségét. Fidesz-képviselők nem-hivatalos nyilatkozataiból tudható, hogy a törvényt most azért terjesztették be újra, hogy kielégítsék a német autógyártó cégek követeléseit, mivel ők egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal néznek szembe egy alacsony bérekre épülő gazdaságban, amelyet a munkaerő jelentős része hagyott ott az ausztriai, németországi vagy más nyugat-európai jobban fizető munkehelyekért.
A kormányzó pártot így tetten érték, és egyébként legyőzhetetlen propagandagépezete hirtelen már csak kínlódva tudta fenntartani a »munkaalapú társadalomról« szóló diskurzust, amelyet a Fidesz épp azért talált ki, hogy legitimálja a munkajogok és a szakszervezetek gyengítését, és a társasági adó óriási visszavágását valamint egyéb intézkedéseket, amelyek egy zabolázatlan kapitalizmus felé sodorják az országot.
A kormányt nyilvánvalóan meglepte az utcai demonstrációk nagysága és intenzitása, amelyeket a szakszervezetek szerveztek legújabb intézkedésük ellen. A szakszervezeteknek pedig sikerült félretenni ellentéteiket, és igen hatásos keretezéssel jelentkeztek – »rabszolgatörvénynek«nevezték a módosítást –, összerombolva ezzel a Fidesz óvó gonddal építgetett populista önképét a kormányról, amely a magyarokat próbálja megvédeni Soros György és az európai liberális elit terveitől, és amely az előző kormányt is népellenes erőként mutatta be, amely a külföldi tőke érdekében rabszolgasorba taszítaná a magyarokat. A szakszervezetek közös keretezése kulcsszerepet játszott abban, hogy az elégedetlen polgárokat végül utcára vigye.
Míg a korábbi tüntetéshullámok (néhány kivételtől eltekintve) csupán a fővárost és a felső-középosztályt tudták megszólítani, a tüntetések ezúttal általában csendes vidéki városokban is számottevő tömeget mozgattak meg. Az utcai mozgalom ugyancsak kulcsszerepet játszott a széttöredezett parlamenti ellenzék felbátorodásában és összefogásában.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
