
Haladtunk vagy tolattunk? – 2018 és a nőjog
A karhatalom nem tűr meg egy évtizedek óta jól működő társadalomtudományi diszciplínát, amely a kormányzati propagandával ellentétben nem a nemek eltörlésével foglalkozik.
„Antoni Rita azt mondja, hogy 2018-ban nem történt a nők egyenjogúságát előmozdító politikai lépés, szerinte inkább a visszacsapás korszakát éljünk helyi szinten és globálisan is. »Ennek legkárosabb eleme a »genderideológiai« pánik Magyarországra való begyűrűzése« – magyarázza az aktivista, utalva az augusztusi eseményekre, amikor a kormány egy tollvonással megszüntette a genderszakot.
Vagyis a karhatalom nem tűr meg egy évtizedek óta jól működő társadalomtudományi diszciplínát, amely a kormányzati propagandával ellentétben nem a nemek eltörlésével foglalkozik. Sokkal inkább a társadalmi nemi szerepek mintázataival, illetve a nemek közötti különbségek módszertanilag is jól alátámasztott vizsgálatával, a férfiak és nők viselkedését, társas kapcsolatait, az ezekhez kötődő jelentéseket, a nemekhez kötődő szerepeket és elvárásokat kutatja. Az eredmények pedig vélhetőleg a magyar kormány számára is hasznosak volnának, hiszen a társadalmi nemekkel kapcsolatos társadalmi problémák és egyenlőtlenségek a magyar társadalomban nagyon is létező és megoldásra váró gondokat jelentenek.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Előrébb hozták a dátumot: ekkortól áraszthatja el több tízezer migráns Magyarországot – csak egyetlen menekülőút van

Gondoljunk csak a nemek között egyenlőtlenül eloszló otthoni munkára, a férfiak és nők között tátongó bérszakadékra, a kevés női vezetőre, az óvodai, bölcsődei elhelyezés nehézségeire, az atipikus munkahelyek hiányára, és még hosszan folytathatnánk a sort.”






