Már az elején szögezzük le: Blanka nem igazán az a szerethető fajta.
„Blanka a Street Fighter nevű számítógépes játékuniverzum híres vagy talán inkább hírhedt harcosainak egyike. Mielőtt azonban a harcos szó hallatán archaikus mosollyal orcánkon átengednénk magunkat a hősi mondavilágok csalfaságainak és ilyenformán a romantikus jelentéstársítás megtévesztő gyönyöreinek, már az elején szögezzük le: Blanka nem igazán az a szerethető fajta.
Rettegett és állatias a harcmodora. Ha kell, összegömbölyödik, akár egy felbőszült óriás sün, hogy így sodorja páston kívülre riválisát. Speciális képességei közé tartozik a környezetét megsemmisítő elektromos kisülés, mely adottságra állítólag egy villámcsapás révén tett szert. Mondhatni, a vérében van a feszültségkeltés.
Kis szerencsével Blanka előbb-utóbb felébred, észreveszi, hogy nem pusztán vezették, hanem megvezették, és kilép a mesterségesen kreált dimenziójából. Akiben van egy fikarcnyi emberség, ezt kívánja neki, ráadásul segítheti őt azzal, hogy nem indítja el játékkonzolján a Street Fighter közönséges és közösségromboló algoritmusait.”