Mit árul el végső soron Magyarország kormányáról az, hogy az addigi gyakorlatától eltérve olyan személyt tett meg első számú kommunikátorává, aki korábbi szereplései alapján nehezebben boldogul a spontán szituációkban? És az, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó belföldi vonatkozású kérdésekre néhány másodperces videókban reagál?
Nos, ha abból a definícióból indulunk ki – visszakanyarodva a giró-szászi szerepfelfogáshoz – amely szerint a szóvivő feladata elsősorban a kormányzás, az adott döntések logikájának ismertetése, értelmezése, a változtatás arra enged következtetni, hogy a még megmaradt erre szolgáló fórumokon is egyre kevésbé szándékozik magyarázni a a bizonyítványát a kormány. Kicsit úgy tűnik, mintha a végrehajtó hatalom minimalizálná a kommunikációs kockázatot, de ezáltal egyre kevésbé akarná elmesélni az embereknek – köztük a saját szavazóinak is – hogy mit miért tesz, és ezeknek a döntéseknek hol van helye abban a világban, amit eddig olyan nagy erőfeszítések árán rajzoltak fel számukra.”