„Amikor lemondtam parlamenti tisztségeimről, arányos felelősséget vállaltam mindazért, ami egy fél évvel ezelőtti, titokban rögzített magánbeszélgetésen elhangzott. Azzal együtt is, hogy a magyar közéletben számos, ennél súlyosabb morális és korrupciós botránynak nem volt a legcsekélyebb következménye sem. Mi azonban ebben sem mérhetjük magunkat a XX. század levitézlett pártjaihoz.
Egyedül a Jobbik méltó és alkalmas a fideszes pártállam megdöntésére és Magyarország kormányzására, ennek megvalósulását nem kívánom hátráltatni. Alapítóként tizenöt éve vagyok közösségünk tagja, amely iránt felelősséget érezve le kívánok mondani országgyűlési képviselői megbízatásomról is.
Az egyik legfontosabb és legnagyszerűbb dolog volt az életemben, hogy az elmúlt kilenc évben így szolgálhattam Hazámat. A továbbiakban is egy szabad, élhető és büszke Magyarországért küzdök majd, de már nem képviselőként. A mandátumomat pedig vissza szeretném adni annak a közösségnek, amelynek bizalmából azt megkaptam, és akik felé hálával tartozom az elmúlt másfél évtizedért.
Biztos vagyok benne, hogy az a munka, amelyet az elszakított területeinken élő magyarság megmaradásáért és gyarapodásáért végeztem, és amelyet gyermekkoromtól fogva szívügyemnek tekintek, szakmailag a továbbiakban is megfelelő módon és méltóképpen képviseltetve lesz a Jobbik frakciójában.”