Egy bizonyos szint fölött nem migráncsozunk

„A Magyar Mozgalomnak be kellene látnia, hogy a VMSZ-t nem lehet jobbról előzni, egészen a pálya széléig le van uralva a jobb térfél. Miként a Fidesz, úgy az őt másoló VMSZ (MÖ) sem hagyott teret a széljobbos gondolatoknak. Az MM-nek le kellene mondania arról a stratégiáról, hogy »népszerű« széljobbos témákkal próbál elcsenni néhány szavazatot a VMSZ-től, de ugyanakkor megpróbálja megtartani progresszív, szabadságharcos arculatát. Nem fog menni. Nem ment.

Egy »néppárt«, mint amilyen a Fidesz, vagy nálunk kicsiben a VMSZ, ezt a Janus-arcúságot el tudja játszani, hiszen más mechanizmusok működtetik, mint a kis pártokat: az érdekösszefonódások, az üzleti és munkahelyi függő viszonyok felülírják az ideológiai elkötelezettségeket. Egy páréves, pozíciókkal és anyagi eszközökkel nem rendelkező politikai szervezet viszont csak akkor rúghat labdába, ha markáns irányvonalat képvisel; nem lehet rögvest gyűjtőpárttá válni, jobbról is, balról is szavazatokat remélni, különösen akkor nem, ha már alig van hely a nap alatt egy új párt/politikai szerveződés számára.

Ha a nemzeti tanácsi választásokon elszenvedett vereség (mert, valljuk be, a 35-ből megszerzett 5 mandátum nagyon messze van a faltól, amit át kellett volna törni) nem súlyosbítja az MM lépten-nyomon tetten érhető hitevesztettségét, demoralizáltságát, hanem, épp ellenkezőleg, felrázza egy kicsit a társaságot, s egy aktívabb és kreatívabb politikai szerepvállalással párosuló markánsabb ideológiai elköteleződést eredményez, akkor a négy év múlva megtartandó nemzeti tanácsi választáson még akár meglepetés is születhet.

E gyakorlatot lehetne egy népszerű Esterházy-idézettel kezdeni, miszerint »egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá«, és bocsánatot kérni, amiért ez a »bizonyos szint alá süllyedés« mégis megtörtént, majd sürgősen visszavonni a migráncsozó jegyzet állításait.”