Amikor az amerikai álom rémálommá válik – modern rabszolgaság az USA-ban

A Pew Research Center szerint az Egyesült Államokban csaknem 43 millió bevándorló él, ami 13.5%-át teszi ki az USA lakosságának. Ezek közül 12 millióan illegálisan, papírok nélkül tartózkodnak az országban. Legtöbbjük Közép-Amerikából áramlik be, és ennek 55%-a mexikói bevándorló. A jelenség okai közé tartozik a pangó gazdasági helyzet, a politikai korrupció, a gyakorlatilag megszűnő közbiztonság és az egyre növekvő drogkereskedelem Dél-Amerikában és Közép-Amerikában. Jobb életminőség reményében az USA-ban keresnek menedéket. Sok bevándorló úgynevezett dajkaként, helyezkedik el. Az ő foglalkozásuk az, hogy gyerekekre felügyelnek és besegítenek a háztartásban. Ez valóban jobb életminőséget biztosít? Egyáltalán mivel foglalkoznak?

Az au pair és a dajka közötti különbség

Az USA-ban többféleképpen is el lehet helyezkedni gyerekfelügyelőként. Ennek egyik formája az au pairként való elhelyezkedés. Az au pairek olyan nem amerikai állampolgárok, akik jellemzően egy évet töltenek az Egyesült Államokban egy amerikai családnál. Az au pair-ek mögött mindig egy ügynökség áll, akik kiközvetítik az embereket a családokhoz. Au pair lehet minden 18 és 26 év közötti személy, aki nem rendelkezik zöldkártyával. A kormány által megszabott 195.75 dolláros heti fizetést (55000 forint) kapnak és J-1-es – diákvízummal tartózkodnak az országban. Központilag megszabott 45 órát dolgozhatnak egy héten, és 1.5 szabadnapot kell a fogadócsaládnak biztosítania. Ezen kívül 2 hét fizetett szabadságot kapnak az év során. A fogadó amerikai család külön szobát és étkezést kell, hogy biztosítson számukra.

Ezzel szemben a dajkák nem feltétlenül kulturális csereprogramban vesznek részt. Lehetnek amerikai állampolgárok is, akik hivatásszerűen űzik a gyerekfelügyeletet. Ők is családokkal laknak, akik szobát biztosítanak számukra. A fizetésük 300-800$ (84 ezer -220 ezer forint) között alakul hetente.

A külföldi dajkáknak is szükségük van vízumra. Ők turista és diákvízummal is dolgozhatnak az Államokban.  A legálisan foglalkoztatott dajkáknak szükségük van munkaügyi központból kikért engedélyre, társadalombiztosítási számra és személyüket igazoló dokumentumra – jogosítványra. Ezek a dokumentumok csak megfelelő vízummal kérhetők ki. Így az illegálisan bevándorló személyek nem jogosultak ezekre a papírokra. A dajkákat sokan illegálisan fizetik, nem jelentik be őket és nem adóznak utánuk. Dajkát foglalkoztatni és fizetni illegálisan könnyebb, mivel nem szükséges ügynökség foglalkoztatásukhoz.

Amikor az amerikai álom rémálommá válik

Sok bevándorlónak nincs esélye vízumot szerezni vagy kivárni a dokumentumok megszerzésével járó hosszadalmas folyamatot. Így ők papírok nélkül keresnek családot maguknak. Ez sokszor azzal jár, hogy nincs megszabott munkaidejük, 0-24 órában készenlétben kell lenniük. Sok dajkával erőszakosan bánnak, a nemi erőszak is előfordul. A dajkák – mivel nincs meghatározott munkaidejük – a hét minden napján dolgozhatnak akár reggeltől estig. Szabadidejükről, főként ha illegálisan foglalkoztatott dajkákról van szó, semmilyen törvény nem rendelkezik.

Egy nevét és kilétét nem vállaló 20 éves mexikói lány beszámolója

„Öt hónapja tartózkodom az USA-ban turista vízummal. A testvérem osztálytársának rokonai kerestek au pairt. Jó lehetőségnek tűnt, mivel még nem jártam Mexikón kívül más országban. Így esélyt kaptam, hogy beutazzam az Államokat és közben pénzt is keressek. Viszont jelenlegi helyzetem úgy néz ki, hogy öt gyerekre vigyázok, akik közül egy újszülött és egy kétéves is van. Tehát ők egész napos felügyeletet igényelnek. Esténként én fürdetem őket és éjszakánként én kelek fel hozzájuk. Mivel közelebb van a szobám az övékhez, mint a szülői szoba, így hamarabb meghallom ha felkelnek, mint a szülők. Általában hétvégén is velük vagyok. Eddig az öt hónap alatt két szabad hétvégém volt, mikor elutaztam.

 A család biztosított autót számomra, de egyszer, amikor vissza kellett rohannom a gyerekekhez, a kocsibeállóban megkarcoltam. Így nem vezethetem most már. Addig is csak engedéllyel vihettem el és csak akkor, amikor mind a két szülő jóváhagyta. A fizetést illetően, 195.75 dollárt keresek, mint a többi au pair. Nem tartozom ügynökséghez, így rám nem vonatkoznak az au paireket érintő szabályok. Az ország fantasztikus, teljesen más, mint Mexikó, a fogadócsaládot szeretem, viszont a magánéletemet és a korábbi szabadságomat hiányolom” – nyilatkozta egy 20 éves Mexikói lány.

Mivel a lány nem tartozik ügynökséghez, és nem vonatkoznak rá az au paireket védő szabályok, így tulajdonképpen dajkaként alkalmazzák, au pair fizetéssel. Bár ahhoz, hogy au pairnek jelentkezhessen valaki bizonyos összeget fizetnie kell a kiválasztott ügynökségnek, viszont jogaik és jóllétük védve van. Persze sok olyan au pairről is hallunk, akik az egy évük után turista vízummal dajkaként visszamennek az USA-ba, mivel még így is jobb életminőségben élhetnek, mint saját országukban. Személyes véleményem, ha valaki csak egy évet szeretne Amerikában tölteni és ott utazni, au pairként menjen ki. Így biztonságos körülmények között, meghatározott óraszámban tud dolgozni és emellett az országgal megismerkedni. Illegálisan Amerikában tartózkodni veszélyes és nemvárt szituációkba keveredhetünk.