A nyugati embernek elég néhány évtizednyi prosperitás, és máris azt hiszi, minden gondja megoldódott, s ez örökre így lesz.
„Theodor Adorno, akit nem lehet megvádolni azzal, hogy túl nagy rokonszenvvel viseltetett volna Oswald Spengler filozófiája iránt, egyik tanulmányában azt írja a német filozófus kapcsán, hogy az elfeledett Spengler úgy áll bosszút majd, hogy mégiscsak neki lesz igaza. Adorno említett észrevétele két szempontból is helytálló; egyrészt azért, mert Spengler észrevételei, A Nyugat alkonya pesszimista jövendölései a második világháború után – főként a 60-as és 70-es évek gazdasági fellendülése, valamint a hozzá kapcsolódó társadalmi-kulturális mozgalmak miatt – egy időre valóban a feledés homályába merültek.
Valójában az nyert bizonyságot ebben az időszakban is, hogy a nyugati ember történeti emlékezete meglehetősen kurta; elég néhány évtizednyi prosperitás, és máris azt hiszi, minden gondja megoldódott, s ez örökre így lesz. Az utóbbi évtizedek aztán rácáfoltak a felszínes elvárásokra; kiderült, hogy a Kánaán most sem érkezett el, egy kicsit megint odébb van.
Adorno idézett megjegyzésének másik eleme ezzel függ össze. A történeti tudat felszínessége szembesülni kényszerült azzal is, hogy valóban visszatért az elfeledett Spengler. Híres fő műve, A Nyugat alkonya új kiadásokban és új fordításokban jelenik meg; ha csak a mostani évszázadot nézzük, a közelmúltban látott napvilágot a mű görög, cseh, szerb, észt, svéd, valamint holland fordítása.
A német filozófus fejtegetései, a napnyugati ember kilátásait illető komor jövendölései nem csupán a magazinok lapjain bukkannak fel újra és újra, hanem létfontosságú bölcseleti számvetésre is késztetnek. Spengler visszatérését jelzi az is, hogy tavaly megalakult az Oswald Spengler Társaság, s idén A Nyugat alkonya első megjelenésének centenáriuma alkalmából megrendezte első nemzetközi konferenciáját Németországban.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Szimpla bunkóság és arrogancia.
