Ha a csoktól nem született több gyerek, majd az adómentességtől fog?

„A Fidesz-KDNP koalíció már 2010-es hivatalba lépése óta is bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek a gyerekvállalást támogatják. A családi adózás keretében a többgyermekesek számára jelentős adóalapkedvezményt vezetettek be. A Diákhitel-tartozás felét elengedték a kétgyerekes nőknek, a nagycsaládos anyáknak pedig az egészet, a jelzáloghitelből három gyerek esetén elengedtek 1-1 millió forintot. Mindez azonban leginkább a felső középosztálybeli, valamint az elithez tartozó családokat érintette.

Nincs ez másképp a családok lakáshoz jutását segíteni hivatott családi otthonteremtési kedvezmény, a csok esetében sem. A három- vagy többgyerekesek újlakásvásárlása esetén akár 10 millió forintos támogatást és kedvezményes hitelt kínáló rendszer a gazdagokat jó helyzetbe hozta, az átlagos család viszont bukott is azon, hogy a kedvezmény önmagában megdobta a lakásárakat.

Az egyedüli kivétel, amely a keresettől függetlenül ugyanannyi mindenkinek, így arányaiban a szegényeket segíti jobban, a 12200–17000 forintos családi pótlék, ennek az összege viszont 2008 óta változatlan. Ha elengednék a személyi jövedelemadót a nagycsaládos nőknek, akkor is azok járnának jobban, akiknek a magasabb fizetése, hiszen az egykulcsos rendszerben ők több befizetést takaríthatnának meg.

A kormány lépéseinek igazi kritikája azonban nem ez, hanem az, hogy akármit is tesznek, a családok csak nem vállalnak több gyereket. Hiába fogadta el a kormány azt az akciótervet, amely szerint 1,5-ről 2,1-re kell növelni 2030-ra az átlagos gyermekszámot, a teljes termékenységi arányszám nem nőtt azóta sem, idén például századra pontosan ugyanúgy 1,46, mint tavaly. 2014 óta egy kivétellel mindegyik évben szinte pontosan ugyanannyi gyerek született, nagyjából nyolcezerrel kevesebb, mint az előző évtized éveiben.”