Az ember szaporodásához mindenképpen kell két különböző nemű példány.
„Sokféle fedőneve van ezeknek, felvilágosodás, liberalizmus, marxizmus, szocializmus és kommunizmus, és sajnálatos módon ide kell sorolnunk a múlt század elejének szinte összes, a művészetekben megjelenő irányzatát, az izmusokat. Közülük is kitüntetett figyelmet érdemel a dadaizmus. A dadaisták egyik vezető alakja volt a romániai születésű Tristan Tzara, eredeti nevén Samuel Rosenstock. Művészneve egyébként anyanyelvén megszomorított országot jelent.
Tzara 1918-as Dada-kiáltványában írta: »Dada nem jelent semmit... Azért írom ezt a kiáltványt, hogy kimutassam, lehet ellentmondásos cselekedeteket is egyszerre végrehajtani egy rövid lélegzetnyi idő alatt, a cselekvés ellen vagyok, és a folytonos ellentmondást szeretem, de az állítás ellen is vagyok, sem mellette, sem ellene nem vagyok, és senkinek nem akarok megmagyarázni semmit, mert gyűlölöm a jó ízlést.«
Tévednénk azonban, ha a család fogalmáról szóló romániai népszavazást ennek a mindenkori sznobok által annyira majmolt Rosenstock dadaistának tulajdonítanánk.
Miről is van szó? Az ember természeti lény, szaporodásához például mindenképpen kell két különböző nemű példány. Az egyre nagyobb létszámú emberiség megmaradását lehetővé tévő alakulat ősidők óta a család. Néprajzi munkákban egészen pontosan leírják ennek meghatározó jellemzőit: A magyar család szó az ószláv cseljad átvétele, eredeti jelentése háznép, cselédség. Legkorábbi írásos előfordulása magyar nyelven 12. századi. Általában családon két generáció, szülők és nem házas gyermekek együtt élő csoportját értjük, ez a kiscsalád. Ha a család nagy létszámú, nagycsaládként, házcsaládként is emlegetik, fogalmába beleértik a háznál lakó távolabbi rokonokat, barátokat, szolgákat, cselédeket is. A magyar parasztságnál a patriarchális családforma volt az általános, vagyis a legöregebb férfi, a kiscsaládoknál a házaspár férfi tagja rendelkezett a család vagyonával, ő ellenőrizte és irányította a családtagok erkölcsi magatartását.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
Orbánnak és Szijjártónak most egy újabb kellemetlen helyzettel kell szembenéznie.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
