Az egyik ilyen tanulság az, hogy hiábavaló volt a katonai akció, mert 21 év múltán az emberarcú szocializmus helyett a nyugati típusú üzleti demokrácia váltotta fel a kommunista proletárdiktatúrát.
„Valamivel több, mint egy hét múlva egy kerek évforduló kapcsán megemlékezünk az 50 évvel ezelőtti nap eseményeiről. Aki megélte azt a napot, annak bizonyára eszébe jutnak a személyes élményei. Valószínűleg sokan a katonai akciót és annak velejárójaként az azt végrehajtó katonák fellépését és tetteiket idézik fel.
Ezt én is megtehetném, mert történetesen azon a nevezetes napon Prága Bránik nevű déli városrészében egy lakókocsiban ébredtem. A korabeli szokások szerint ugyanis leendő egyetemi hallgatóként a kötelező nyári brigád keretében Prága Strahov városrészében telefonvezetékek számára való árkok ásásával készültem az őszre esedékes fizikusi tanulmányaim megkezdésére. Ennek köszönhetően láthattam a katonai akció néhány emlékezetes jelenetét, sőt néhány golyóval is vészes közelségbe kerültünk a rádió környéki eseményekre való leselkedésünk következtében, de nem ez az érdekes.
A nap eseményeinél sokkal érdekesebb az, ami ezt a katonai akciót megelőzően a korabeli Csehszlovákiában és az úgynevezett keleti blokkban történt és még talán az előzményeknél is érdekesebb az, ami a katonai akciót követően zajlott. Az események tanulságát nem lehet pár szóval, vagy pár mondattal elintézni, viszont néhány érdekes tanulsága volt és van 1968. augusztus huszonegyedikének.
Az egyik ilyen tanulság az, hogy hiábavaló volt a katonai akció, mert 21 év múltán az emberarcú szocializmus helyett a nyugati típusú üzleti demokrácia váltotta fel a kommunista proletárdiktatúrát. Mára úgy tűnik, hogy jogos a kérdés, vajon pozitív változás történt-e, vagy negatív, vagy esetleg csak látszólag változott valami, miközben alapjaiban csak a bakancsot cseréltük fel gumicsizmára?”
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
Zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérte Orbán Viktor futballpolitikáját, mondván, mindaz a példaértékű segítség, amelyet a magyar kormány közismerten a sportnak ad, a következő nemzedék egészségében, szemléletében, inspirációjában, versenyképességében térül meg többszörösen.
De sose feledjük azt a szégyent és csúfságot, hogy a feleségét akarta »csak« zsarolni, hogy maradjanak meg az állásai.
Ha kapsz és elteszel 3,4 milliárdocskát a brüsszeli önsorsrontó idióták és/vagy fekete öves gazemberek pénzéből, akkor te vagy a független.
Csak meg ne sértődjenek, amikor erre felhívjuk a figyelmet a jobboldalon.
Úgy tűnik, ezúttal sikerült olyan eredményt letenni az asztalra, amivel még Zelenszkij is elégedett..
Erős Gábor reméli, csak egy csatát veszítettek, nem a háborút.
